Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

V. Kereskedelem

Kecskemét évszázadok óta hozzájárult áruival a magyar külkereskedelem forgalmának növeléséhez, de az kétségtelen, hogy az agrártermékek kivitelében részesedési aránya fokozatos csökkenést mutat. Az örökös tartományok és Bécs hússal történő ellátásához évszázadokon át hajtottak innen élő szarvasmarhákat, de az ipari forradalom kibontakozódásával párhuzamosan a szükséges hús nagyobb részét Bécsbe már az örökös tartományokból szállították. Megfelelő részfeldolgozások hiányában arra sem tudunk választ adni, hogy a Kecskemét környékén megtermelt és itt piacra kerülő exportképes mezőgazdasági termékek milyen arányban kerültek az ország határain belül feldolgozásra, és milyen mennyiség került ebből külföldre. Azt viszont a tévedés különösebb veszélye nélkül állíthatjuk, hogy a különféle kecskeméti gyümölcsök, élelmiszerek és borok a hazai piacon, helyben és a reformkortól kezdve egyre nagyobb mértékben Pesten találtak fogyasztóra. Más vidékek termékeire is ott figyelhettek fel elsődlegesen a helyi kereskedők és utazók.

711 Kecskemét piaci vonzáskörzete a tárgyalt százötven év alatt érthetően sokat módosulhatott két értelemben is. Mindenképpen változott az a földrajzilag behatárolható kör, amelynek egyes pontjairól több-kevesebb rendszerességgel megjelentek áruikkal a termelők vagy a kereskedők, és sokat módosult azon lakosok száma is, akik e város piacain, vásárain bonyolították le árucseréjüket. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy jelentősen megváltozott a kecskemétiek beszerzési szokása, valamint a helyi iparosok szolgáltatásaira igényt tartók köre is. A magyarországi városok, települések piackörzeteinek feltárására a közelmúltban egy kiváló szerzőpáros végzett rendkívül alapos munkát.

712 Feldolgozásuk az 1828-as országos összeírás adatfelvételein alapul. Vizsgálataik során azt állapították meg, hogy az ország területén 138 piacközpont alakult ki. A nagyon körültekintő elemzések nyilvánvalóvá tették, hogy a különféle piacszervező tényezők jelenléte, illetve hiánya révén a lélekszámban kiemelkedő Kecskemét piaci vonzáskörét tekintve csak a másodrendű piacközpontok közé tartozott.

713 Pest-Buda és Szeged között viszonylag fejletlen céhes iparával, rossz közlekedési lehetőségeivel csak a közvetlen környező falvak és mezővárosok lakói számára lehetett bevásárló központ. A rossz útviszonyok miatt pedig igen csekély mennyiségű mezőgazdasági árut szállítottak más településekről piacaira.

714 Bár a XLX. században az oktatás és a közigazgatás terén további szerepköröket is egyre inkább tudott vállalni, de mindez a század derekán sem érintett 50-100 ezer embernél többet.

715 SZABÓ Richárd. 1845. BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos: 1984. BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos: 1984. 75-84., ül. 96-113. E megállapítás érthetően nem vonatkozik az évenként öt alkalommal megrendezett országos vásárokra, melyekre igen nagy távolságokról, sőt külföldről is rendszeresen hajtottak jószágokat. MÉREI Gyula: 1980. 301., illetve BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos: 1984. 89-95.