Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

IV. Közlekedés

föld, kaszálóval és legelővel állott Limbek János postamester rendelkezésére és Szentkirályon is közel hasonló nagyságú árendás földet biztosított számára a város annak ellenére, hogy tetemes hátralékai keletkeztek a fizetésben.

703 A postaszolgálat fenntartása, a városban lévő állomás folyamatos üzemeltetése legtöbbször jelentős ráfizetést eredményezett. Érthető, hogy a korábbi tapasztalatok után a XLX. században már nem törekedett a magisztrátus saját kezelésébe venni annak irányítását még akkor sem, ha erre a Helytartótanács egyenesen felkérte. Ez történt 1827-ben is, amikor részben a város tetemes adósságaira hivatkoztak nem hallgatva el azt a tényt sem, hogy a postaállomás bérlése „mindenkor a köz cassának kárával folytattatott".

704 A posta legfőbb feladata ezekben az évtizedekben a hivatalos levelek továbbítása volt, de fokozatosan bővültek a civil lakosság számára nyújtott különféle szolgáltatások is. A postaállomás mellett vendéglőt is kellett tartani, amit a város bérbe vett. Ezek a korabeli állapotok miatt csak meglehetősen szerény igények kielégítésére voltak elegendőek. A felszerelés mindvégig szegényes volt, kényelemmel az utas csak ritkán találkozott.

706 Esetenként a helytartótanács is nehezményezte a kecskeméti postamester szolgáltatásait. így történt ez 1827-ben is, amikor kifogásolták, hogy Limbek József „még a közönséges hivatali kötelességei tellyesítésére is elégtelen légyen." A postamester azt hozta fel mentségére, hogy „a közelebb múlt télen ... környékünkben az utak igen rossz állapotban voltak ... a lovak között valamely epidemicus nyavalya uralkodott légyen ... 18 lovaim hullván egymás után el." Kiemelte azt is, hogy már 11 éve volt a posta az ő kezelésében, és ez idő alatt vele szemben kifogás nem merült fel.

706 A kétségtelen gondok és korlátok ellenére számottevő volt az előrehaladás, és 1834 táján már Kecskemétről minden hétfőn és csütörtökön ment Pestre postakocsi. Pestről vasárnap és csütörtökön 11 órakor indult a kocsi a Kecskemét - Szeged - Temesvár - Lúgos - Déva - Szeben útvonalon. Kecskeméten a kocsik a Postasíp vendéglőhöz futottak be, ahol megfelelő szín és istálló állott rendelkezésükre. A postaküldemények kezelése viszont a postamester lakásán történt.

707 Az áru és a személyszállítás érthetően aránytalanul nagy részben magánszemélyek közreműködésével történt. A vasút kiépítéséig a város tisztségviselői is szekereken tették meg az utat hivatalos ügyeik intézése LUKÁCS László - CSÉPI Lajos: 1963. 53-65. Limbek tartozása a várossal szemben már 1826-ig 1801 forintra rúgott. ÍV. 1504.d 168. LUKÁCS László - CSÉPI Lajos: 1963. 53-54. 1504. d 195. 1827. Még 1840 táján is ő volt a postamester a városban. LUKÁCS LÁSZLÓ - CSÉPI Lajos: 1963. 53. 70S 70-1 705 706 707