Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

IV. Közlekedés

Minden tekintetben ígéretesebb és realizálhatósága miatt nagyobb horderejű volt a Cegléd-Szeged vasútvonal kiépítése, amely hatékonyan kötötte volna össze Kecskemétet Szegeddel és Budapesttel. Teljességgel érthető, hogy mind a tanács, mind a választott közönség figyelmének középpontjában állt az ezzel kapcsolatos munka előkészítése. Tekintettel arra, hogy „felvirágzása pedig a városnak csak úgy érhető el, ha a város vasúti vonallal menttől közelebbi összeköttetésbe tétetik ... amennyire a közbiztonság engedi, a vasúti pályaudvar a lehető legközelebb helyeztessék a város derekához, és amennyire lehetséges a körösi utcza által ellenébe állíttassék fel."

694 A jegyzőkönyvi szövegezésből is kivilágló felfokozott érdeklődés nem csökkent a következő években sem. A forradalom évét a tanács éppen a vasút ügyeinek megtárgyalásával kezdte, és egyik legfelkészültebb tanácsnokát küldte Pestre, Pozsonyba majd Bécsbe, hogy a vasútépítés ügyét minél eredményesebben szorgalmazhassa.

695 Nem lankadt a vasútépítkezés ügye iránti érdeklődés még a forradalom idején sem. Május elején ugyancsak Csányi Jánost küldte a város Pestre, hogy gróf Széchenyi István miniszternél szerezzen megfelelő támogatást.

696 Rendkívül sokatmondó az a tény is, hogy a szabadságharc megindulása során, az ezernyi katonai szervezési munka és politikai teendő között is változatlan fontosságot tulajdonítottak az ügynek, és a legkeservesebb pénzügyi gondok között is időben megküldték a 40 darab vasúti részvényből a városra jutó összeg esedékes részét.

697 2. Postaszolgálat A hódoltság korában a levélszállítás, hírvivés a lakosság egészének egyik jelentős feladata, terhe volt. E tevékenység olyan tervszerűen és oly nagy arányban vált szükségessé, hogy a robot egyik sajátos válfajává vált Kecskeméten. Az 1663-as robotlajstromban külön vették nyilvántartásba „Az kik hír mondással adossak."

698 Híreket, leveleket a földesurakhoz, az állami és az egyházi igazgatás irányítóihoz is kellett továbbítani, illetve kellett hozni. Tekintettel arra, hogy nem ritkán vagyontalan zselléreket is IV. 1503. aJ 924. tsz. Nem felesleges emlékeztetni arra, hogy hogy a szomszédos Nagykőrös más megoldást követett, amikor a várostól lényegesen távolibb nyomvonalat jelölt ki a vasút, illetve helyet az állomás számára. Részben ugyanez mondható el több környező városról is: pl.: Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kiskunhalas stb. A költségek fizetését azzal indokolták a tanácsülésben, hogy a „ ... kiküldött tanácsnok úr a városi közönség egyik legérdekesebb ügyének előmozdítására ... lévén kiküldve ..." IV. 1504. hl 1843.1. 179. tsz. ÍV. 1504. b/ 1848. II 1363. tsz. A miniszter kedvezően nyilatkozott Csányinak, „titkára pedig egyenesen azt jelentette, hogy ezen tárgyat folyamodvány útján szorgalmazzák" ezért a tanács el is rendelte a folyamodvány elkészítését. ÍV. 1601. 1848. 136. A felsorolás 129 nevet tartalmaz. Közmunkalajstrom, 1663. 70.