Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

IV. Közlekedés

meg a város központjában, úgy látták, „e korszakban jelentkező építtetők sürgőssége igényli, hogy a Szépítési Bizottmány tagjai kineveztessenek."

686 Ennek érdemi működésére viszont csak jóval később került sor. A korabeli szokásoknak megfelelően a közlekedés megkönnyítését szolgáló feladatok ellátására is a város egy-egy meghatározott bevételét szánták, illetve fordították. A un. úti kassza bevételei részben a kertészek, tanyapásztorok, csőszök adóinak egy részéből, főként pedig a tanyákon, pusztákon elkövetett szabálytalanságok, büntettek után fizetett összegekből gyűltek össze.

687 A közlekedés első szabályai is ezekben az évtizedekben készültek el. Ezeket részben egyfajta biztonság iránti igény, részben a vasár- és ünnepnapok betartásának a követelménye hívta életre. A legelső közlekedésre irányuló korlátozás még 1678-ból való: „Valaki vasárnapokon szekerével kocsikázik ide s tova ... minden kegyelem nélkül az büntetés flor. 12."

688 Később is több alkalommal tiltották a városban való nyargalódzást, ami a szűk és kanyargós utcákon valóban komoly veszélyt jelenthetett.

689 Éppen ezért érthető, hogy a' város vezetői és lakói nemcsak figyelemmel kísértek minden olyan vállalkozást, amely valamilyen formában be tudta volna kapcsolni az országos kereskedelembe és úthálózatba, hanem kihasználták a legkisebb lehetőségeket is. Szikrában már 1752-ben kiépítettek egy olyan lerakóhelyet, ahová a Tiszán leúsztatott fákat tudták tárolni. Ez számottevően segítette a fában szegény város építkezését.

690 Egy másik, a lakiteleki rév kiépítésére 1786-ban született javaslat, mivel ebből a tervezet szerint a városnak számottevő haszna, kész pénz beli bevétele lehetne, javítaná a közlekedést és a környező települések lakosai számára is nagy haszonnal járna. Ekkor került szóba első alkalommal a később híressé vált szikrai vendéglő felépítése is.

691 Nagy rokonszenvvel fogadta a város a Tisza szabályozását is, bár pusztáit nem fenyegette olyan mértékben az árvíz mint a folyó baloldali részét, de a folyami szállítás lehetőségeivel élni szerettek volna. Alpáron már az 1830-as években egy kikötőt építettek, amit 1845-ben egy újabbal egészítettek ki, amely mindenekelőtt a fa és a só szállításában nyújtott segítséget.

692 Ugyancsak nagy figyelemmel kísérte a magisztrátus a Széchenyi által szorgalmazott Duna-Tisza csatorna megépítésének tervét is, amely lényegesen közelebb hozhatta volna a városhoz a két folyót.

693 687 ÜS8 G90 691 692 693 ÍV. 1601. 1848-49. 10. A bizottmány elnöke Hajagos Illés polgármester lett, tagjai: egy jegyző, a mérnök és több tanácsnok. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 138-140. Ez egy béres évi pénzben megszabott fizetésével volt egyenlő. Pl.: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1991/b 30., ill. 138-140. XV. 9. Kivonatok az egykori tanácsi jegyzőkönyvekből. 1752. szeptember 8. IV. 1504. cl 189. 1786. május 7. A lehetséges haszon között sorolták még fel a nádvágást és a gyékény kitermelését is. CSÁNYI János: 1840. 87., illetve IV. 1504. b/76 185. CSÁNYI János: 1840. 79.