Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

IV. Közlekedés

panasz is hasonlóan lehangoló: „ ... bejővén a gyalog hidakhoz, melyek nélkül a 3-ik tizednek azon sáros részén fél szárig való sár nélkül esős időben alig lehet járni. ,,

680 Mindenekelőtt az ismételten visszatérő tűzvészek hívták fel a figyelmet arra, hogy a túlnépesedett, halmaz-rendszerű településen belül egy elfogadható utcahálózatot ki kell építeni, a sok korszerűtlen épület egy részét le kell bontani, a falusias városkép helyett egy korszerűbb távlatot kell nyitni.

681 Ehhez első lépésként a tényleges állapotok felmérésére lett volna szükség. Ennek érdekében 1801-ben Váli András térképészt, a pesti egyetem tanárát kérte fel a város.

682 Két évtizeddel később Kun István és Sárközi István kapott megbízatást a tanácstól a város felmérésére.

683 A városon belüli közlekedést is erőteljesen érintő szabályozások csak lassan és főként nagy időközökkel követték egymást. Az tény, hogy az 1819-es nagy tűzvészt követő telekosztások során az Ürgésben, a Muszájban, a Mária városban és a Rávágyi téren akkor korszerűnek mondható utcarendszert hoztak létre. Ezek a városrészek lényegesen esztétikusabbak és egészségesebbek is voltak mint a régi halmazszerűen kiépült városmag.

684 Még a közlekedés szempontjából legfontosabb utaknak, utcáknak a szabályozása is igen sok érdeket sértett, és ezért rendkívül vonatottan haladt, a Nagykőrösi utca szabályozására sor került ugyan még 1823-ban, de az igazán nagy forgalmat lebonyolító utak és utcák szabályozására csak a XX. században került sor.

685 A városkép tudatos alakítására mind nagyobb gondot fordított a választott testület. Mivel a reformkorban számottevő építkezések indultak 680 XV. 4. Szabó Kálmán feljegyzéseiből. 681 XV.4. 1794. július 24-én hozott határozat szerint: „A városnak megégett része, amennyire kár nélkül megeshetik, jobb rendbe szedessen, új utczák nyittassanak, s a házak, ahol rendkívül súrűek voltának, azok közül némelyek földi lerontassanak, és a szomszéd udvarának hevítésére adattván ... „ 682 IV. 1504. hl 76. 88-89. A város alaprajzának elkészítéséért 150 ft-ot ajánlott fel a tanács. Valószínű, hogy nem jött létre az egyezség, hisz a legrégibb térképek, vázlatok 1821., 1822. és 1832-ből valók, ezek alapján készült az a térkép, amely HORNYIK János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története c. munka első oldalain található. Az említett személyeken kívül többen is részt vállaltak a hasonló jellegű munkákból. A forradalom előtt Sallai Károly mérnök dolgozott hosszan azon, hogy a nyomási gödrök betemetésével megfelelő útvonalat lehessen kialkítani. IV. 1504. tanácsülési jkv. 1848. I. 236. tsz. Bár néhány utcának már a XVI. században is volt neve a török defterek tanúsága alapján, de utcanevek adására csak a forradalom és szabadságharc után került sor. Egy-egy esetben említenek ugyan „Malom utcát" stb, de ez nem volt „hivatalos" Az adózások során is a házak megszámozása alapján tájékozódtak a közigazgatás tisztségviselői. XV, 9. Kivonatok a tanácsülési jegyzőkönyvekből. 1751. szeptember 22. 683 XV. 4. 1821. évi tanácsi határozat alapján. 684 KUBINYI Ferenc - VAHOT Imre: 1851. 94. Nem lehet véletlen, hogy a szabadságharc során Kossuth Zsuzsanna javaslatára a szabadságharcban megsebesült honvédek felépülésére a számára is nagyon kellemes benyomást tevő Mária várost szemelte ki.. 685 IV. 1504. hl 76. 198. A Rákóczi út kialkaítása Kada Elek polgármestersége alatt történt, és a Solt-Dunaföldvár felé kivezető út szabályozása pedig csak a hatvanas években történt meg.