Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

tudta zavartalanul ellátni, ugyanebben az évben Schwarzmayer János a negyedik gyógyszertár felállítására kért engedélyt. 643 Bár kulturális szerepe aligha becsülhető túl, a nyomdát ugyancsak itt kell megemlítenünk. Az iskolák számának növekedése, a középiskolák, főként pedig a jogakadémia működése is serkentette az iránta való igény mind határozottabb formálódását a városban. Az első nyomdász, aki terv­be vette, hogy Kecskeméten dolgozni fog, Lukács László volt, aki munká­jának megkezdéséhez a várostól 2000 forint támogatást kért 1835-ben. 644 Mivel az anyagi igények miatt terve meghiúsult, a városban csak 1841-ben kezdte el tevékenységét az első nyomda. Szilády Károly hosszas kérelmezés után 1840. december 8-án kapta meg az uralkodótól az enge­délyt arra, hogy Kecskeméten nyomdát alapítson. Nyomdája felszereléseit Prágában, Bécsben, Pesten és Budán készíttette el, illetve szerezte be. A nyomda ténylegesen 1841. július 1-én kezdte meg működését. Legelső ter­méke a helyi református tanár, Tatai András 15 ív terjedelmű görög nyelvtana és olvasókönyve volt, amit megfelelő szótár is kiegészített. 648 A későbbi években is meghatározó maradt a nyomda munkájában az okta­tás támogatása. Sorra jelentek meg a nyelvtanulással, a filozófia oktatá­sával, a természettudományos és a matematikai képzéssel kapcsolatos tankönyvek, kézikönyvek. Ezeket később mind több tudományos és isme­retterjesztő munka követte. Működésének első évtizedében a sok-sok ap­róbb kiadvány mellett több tucat kötet között megtaláljuk Homéroszt, Bolla Márton világtörténetét éppúgy mint Szokolay Hártó János várostörténetét, vagy jogtudományi értekezéseket. 646 Szilády Karoly rend­kívüli igényessége és szaktudása alapján nyomdája rövid időn belül orszá­gos hírnévnek örvendett. jl A háziipar fontosabb területei A háziipar, bár egyre szűkebb területre húzódott vissza, a XVIIL szá­zadban még meghatározó volt a lakosság ellátásában. Mind a termelés­ben, mind a háztartásban egész sor használati tárgyat még mindig házilag készítettek, főleg pedig házilag javítottak. Az élelmiszerek alap­anyagának nagy hányadát nemcsak a kisebb-nagyobb gazdaságok termel­ték meg, hanem ott is dolgozták azokat fel. Tekintettel arra, hogy a város lakosságának létszáma ebben a másfél évszázadban lényegesen gyorsab­ban nőtt mint korábban, ezek élelmiszerrel való ellátása a háziipar szá­mára is komoly lehetőségeket teremtett. A paraszti árutermelés számára A város gyógyszertárainak történetét LÓRÁND Nándor dolgozta fel több tanulmányá­ban. 1976. 169-186. IV. 1504. b/ 76. 1-8. A következő években tehát már négy patika biztosította a lakos­ság jobb ellátását. IV. 1504. b/ 76. 557. SZILÁDY Károly Emlékkönyv 1981. 17-30. Szilády már 1836. szeptember 2-án kelt levelében kérte a várost, hogy Kecskeméten nyomdát nyithasson. Szilády Károly emlékkönyv, 1981. 69-99. 64 3 644 645 646

Next

/
Thumbnails
Contents