Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

Ladányi Gergely Sárközy Pál Szeles György Kis Pál 4,75 akó (2,4 hl) 4,75 akó (2,4 hl) 4,75 akó (2,4 hl) 4,75 akó (2,4 hl) 4,75 akó (2,4 hl) 4,50 akó (2,3 hl) 67 Rft 28 kr. 67 Rft 28 kr. 67 Rft 28 kr. 67 Rft 28 kr. 67 Rft 28 kr. 64 Rft Nagy János Banó János Ezeket az adatokat azért is idéztük, hogy érzékeltessük, a korábban jórészt periferikus jövedelmi forrás milyen jelentőssé válhatott a század derekára, végére. A jelzett összegek az egyébként kivétel nélkül igen gazdag adófizetők évi adójának kb. kétszeresével volt egyenlő, sőt több esetben még annál is nagyobb. Ezek a kiragadott adatok is érzékeltetik, hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar mégoly kezdetleges formái is figyelemre méltó jövedelmi forrásnak minősültek, és ezeket is feltétetlenül számításba lehet és kell is venni a különböző vagyon és rétegképző tényezők között. A XLX. század derekáig tovább csökkent a szeszfőzéssel foglalkozók száma. Okát pontosan nem tudjuk, de valószínű, hogy a szőlőtermesztés fokozott növekedése, az igényesebb égetett szeszes italok könnyebb és olcsóbb beszerzési lehetősége és a sörkészítés rohamos előre törése játszhatott közre. Tény, hogy a megadóztatott főzdék száma 77-re csökkent, és közöttük mindössze két középgazda és egyetlen nagygazda található. Ennek a minden bizonnyal csak igénytelenek számára megfelelő italnak a készítésével ekkor már aránytalanul nagy részben csak a csekélyke vagyonnal rendelkező törpegazdák foglalatoskodtak, a kisebb, kezdetleges technikai felszereltségű üstöket nagyobbrészt a szegényebb rétegek tagjai működtették, de az újabb, igényesebb áru előállítására alkalmas készülék is megjelent a városban. A forradalom előtt termelt már itt egy jelentősebb szeszfinomító is, és egy hozzá szakmailag közelálló üzem, egy ecetgyár. Burián László külföldi tanulmányútja után vagyonát pénzzé téve fogott bele egy újabb szeszgyár létrehozásába.

612 A sörfogyasztásra a városi számadásokban 1700-ból való a legrégibb adat, amikor még inkább csak a városba érkező tisztviselők, előkelőségek számára vásároltak kisebb mennyiséget, de a húszas években már jelentősebb tételek is feltűnnek, tehát minden bizonnyal a kocsma számára, kimérésre vehették. Ezek az esetek azt jelzik, hogy fokozatosan nőtt a kereslet iránta. A következő évtizedekben is ismételten feltűnik a bevásárlás rovatai között egy-egy jelentős tétel. Mivel a sörfogyasztás a XVIII. század derekától mind ismertebb és népszerűbb lett, a század végén indokoltnak látszott, hogy a megnövekedett fogyasztást helyben készített itallal biztosítsák. Ehhez a legfontosabb 612 A gyár nem kezdhette el működését, mert közbejött a szabadságharc. A vállalkozó szellemű fiatalember részt vett nemzetőrként a délvidéki harcokban, sőt a kötelező idő letöltése után a második nemzetőr csoporttal is ottmaradt, ahol a harcok során súlyosan megsebesült, majd hősi halált halt. IV. 1601. aJ 1848/49. 171-179.