Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

településeken kívül kevés egyéb igényt tudtak kielégíteni. Olyan iparág, amely a város hírnevét komolyabban öregbíthette volna, ezekben az évtizedekben nem izmosodott meg. b{ A malomipar kialakulása A legjelentősebb iparágak a mezőgazdasági alapanyagok feldolgozására jöttek létre. Ezeken belül is kiemelt fontosságot kaptak a malmok, amelyek a több tízezres lakosú város folyamatos ellátását voltak hívatva biztosítani. Kecskeméten már a hódoltság alatt rendkívül fontossá váltak a szárazmalmok, mivel egyéb energiaforrás nem állott rendelkezésre, ugyanakkor a szállítás rendkívül drága és kockázatos is volt. Malmok működtetése e cívis városban már évszázadok óta a polgárok egyik legtermészetesebb joga volt. Bár a magisztrátus a földesurakkal történt megegyezés és a taxa lefizetése révén jogosult lett a földesúri jogkörbe tartozó kocsmák, mészárszékek stb. működtetésére, a legrégibb forrásaink is arra engednek következtetni, hogy nemcsak itt, hanem a „három város" mindegyikében a cívisek különösebb megszorítások nélkül üzemeltethették szárazmalmaikat, majd később szélmalmaikat is. Nem arról van szó, hogy a város átengedte volna valamiféle bérlet keretében ezt a jogot magánszemélyeknek, hisz maga is működtetett malmokat.

565 Az ország legnépesebb mezővárosának folyamatos ellátásához feltétlenül hozzátartozott a szükséges számú malom működtetése. Ezek a XVIII. század végéig csaknem kizárólag szárazmalmot jelentettek, azaz olyan gépezetet, amelyet lovakkal hajtottak meg. Egy-egy ilyen malom üzemeléséhez 3-4 lóra volt szükség, és három óránként váltották a lovakat.

566 A malmok száma a lakosság gyarapodásával közel azonos mértékben nőtt. 1690-ben 34 adózónál 38 malmot írtak össze. A háborús évtizedek következtében közülük több elpusztult, vagy használhatatlanná vált, és 1707-ben mindössze 15 szárazmalomra vetettek ki adót. Ezt a rohamos csökkenést betetőzte a rácok 1707-es pusztítása, amikor egyetlen napon hét malmot égettek fel.

567 Nem kedvezett működőképességük fenntartásának az sem, hogy a kurucok is két alkalommal a város elhagyására kényszerítették a város lakosságát. Tény, hogy még 1714-ben is változatlan a malmok száma.

568 A század derekáig rendkívüli a fejlődés e téren is, hiszen ekkor a malmok száma csaknem elérte a 80-at. A következő évtizedekben a lakosság számának növekedése is visszafogottabbá vált, és minden bizonnyal fokozni tudták a malmok teljesítőképességét is. 1788-ban az egyik összeírás 96 malmot vett nyilvántartásba.

569 Számuk a későbbi évtizedekben sem nőtt. 565 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 292. 566 IV. 1504. cl 189. 567 HORNYIK János: IV. 187. 568 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/b 166.