Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

A járgányos szárazmalmok mellett a XVIII. század végén egy újabb típus jelent meg. „Mentünk azután egy a Városon kívül levő száraz Malomnak (amely nyomó száraz Malomnak hivatik) megnézésére, a mely egy tsaponyólag álló nagy lapos keréktől hajtatik, melyen egy vagy két ökör felfelé menvén (azonban minthogy egy Tzövekhez van lántczal kötve, soha tovább nem halad) ez által a Kereket forgatja, a mely Keréknek allól fogai lévén, azok által a más kerekebe kapás így ezeket és ezekkel együtt a Malom követ forgásba hozza."

570 Kecskeméten kivételnek számított a járgányos malomnak emberi erővel történő meghajtása, de erre vonatkozóan is van adatunk. Gyöngyösi Györgyné vallotta férje halála után, amikor a tanács közmunkára akarta igénybe venni az alábbiakat: „én pedig magamra maradtam két árváimmal, akiket özvegységemben úgy tartottam, hogy minden nap az malmot úgy húztam, hogy sokszor a talpam alatt megállott a vér."

571 A szárazmalmok teljesítő képessége érthetően erősen változott. Részben a technikai megoldások, főként pedig fizikai állapotuk, elhasználódottságuk határozta ezt meg. Két olyan leírással rendelkezünk, amelyik pontos adatokat tartalmaz, és minden bizonnyal egy átlagos malomra érvényes is lehetett. Az egyik 1788-ból származik és vagy a kivethető adó meghatározásához szolgált amolyan szakértői véleményül, vagy a hadsereg ellátásának feltételeit térképezték fel: „minden három órában lehet egy szárazmalmon őrleni egy pozsonyi mérő (vagyis két véka) búzát, 24 óra alatt pedig 16 véka búzát, és így összességgel 96 száraz malom 1376 véka búzát, vagyis 788 pozsonyi mérőt" képes feldolgozni.

672 A másik leírás 1849-ből való, amelyben a város főbírója azt kívánja bizonyítani, hogy a császári hadsereg teljesíthetetlenül nagy követelményeket támasztott a várossal szemben. „A reánk kivetett élelmezést phisykai lehetetlenség... kiállítani... mert nekünk csak nehézvonatú száraz malmaink vannak..., de a physikai erőt tekintve egy malomba egy fogat ló nem őrölhet meg többet 10 vékánál, melyből 2,5 mázsa liszt készül, és így a 65 malomba... 162,5 mázsa" liszt állítható elő.

573 Csányi János főbíró ebben az esetben nyilvánvalóan a teljesítmények alsó határát vette alapul, és a malmok számát is azért jelezte a ténylegesnél kisebbnek, hogy a városra Tizedenként is erősen eltérő volt megoszlásuk, de kétségtelen, hogy minden tizedben, tehát a belvárosban is fellelhetők voltak még a XIX. század elején is. Az egyes tizedek között egyébként igen nagy volt a szóródásuk: az elsőben 8, a másodikban 13, a harmadikban 14, a negyedikben 9, az ötödikben 19, a hatodikban 6, a hetedikben 18 és a nyolcadikban 8 került be a nyilvántartásba. IV. 1504. cl 189. 0 Idézi BALÁZS György: 1986-87. 421. Más helyen azt írja: „csupán Hódmezővásárhelyen emlékezet szerint, tehát a XLX. század második felében fél tucatnál több taposómalom működött." A meghajtással kapcsolatosan hozzáteszi még, hogy az ökör eleje egy sukkal (33 cm) magasabb volt mint a hátulja, így vált lehetővé a kerék mozgása. BALÁZS György: 1988-89. 405. 1 X. 22. II. Malom címszónál. 2 IV. 1504. cl 189. 3 Egy mázsa ekkor száz fonttal volt egyenlő, azaz kb. 56 kg.