Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

III. Ipar

vándorlásban is sokan vágynak helybeli születésűek", kérésüket indokoltnak találták. A céhek ősi kötelezettsége volt az is, hogy az elözvegyült asszonyok vagy az árvák érdekeit megvédjék. Ezért gondosan vigyáztak arra, hogy az özvegy folytathassa férje mesterségét legények alkalmazásával. Ugyancsak természetesnek tartották azt, ha az özvegy valamely legényéhez férjhez ment, új férje a céh tagja lehetett. Ugyancsak felléptek annak érdekében, hogy a vándorlegények támogatására összegyűjtött pénzt különféle lakomázások alkalmával ne dorbézolják el, „hanem annale valamely része a keresztül utazó és munkát nem kapható legényeknek segítségére vagy betegségből való kigyógyulásra" a céhládában maradjon.

561 Célszerű még egy újabb területre felhívni a figyelmet, amely ugyancsak a szervezeti élet egyik komoly előnye volt. Ez főként a XJX. század elején vált igazán jelentőssé. Ez a közérdekű szervezett fellépés, illetve tevékenység elemi csapások jelentkezése idején. 1808 június 25-én a csizmadia céh elhatározta, hogy tűzvész alkalmával 150 legénnyel siet a város lakosságának megsegítésére, és arra kérte fel a. többi céh tagjait, hogy csatlakozzanak eljárásukhoz.

562 c / Vallási kötöttségek és kötelezettségek A polgári forradalmakat megelőző évszázadokban az egyes egyházaknak olyan mérvű hatása, befolyása volt csaknem minden intézményre, szervezetre, amely napjainkban teljességgel szokatlan. Ez alól nem voltak kivételek a céhek sem. Mivel pedig az első céhek és az egész intézményrendszer létrejöttének idején a vallásos keretek, normák és szokások a magánélet csaknem egészét befolyásolták, érthető, hogy a hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó céhszervezet a valláserkölccsel és az ehhez kapcsolódó külsőségekkel, formaságokkal sem volt hajlandó szakítani. Bár ezek belső tartalma mind jobban megkopott, a formaságok egyre inkább kiürültek, mégis az ismételten megújított szabályzatokban továbbra is fellelhetőek voltak. A szokásjog által is szentesített követelmények nem csak egyszerű kinyilvánítások voltak. Amikor a kerékgyártók szabályzatukba bevették, hogy a céh minden egyes tagjának istenes és jó erkölcsös életet kell élnie, egész sor kötelezettséget is megszabtak, mind a vallásosság mind pedig a jótékonyság gyakorlásának kereteként. Ezek egyébként kisebb eltéréssel minden céhben hasonló rendszerben és formában jelentek meg. A csizmadiacéhben a követelmények élén az istentiszteleteken való megjelenés volt a leginkább hangsúlyozott. De csaknem ugyanezt mondhatjuk el a takácsokról, a kőművesekről és a többiekről is. Ezeket a formákat többen 661 IV. 1504. h/2. 444-445. 662 IV. 1504. b/ 76. 480.