Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

viszont hamarosan ellenkező hatás kezdett érvényesülni: 1780-ban már csak a tenyészállatok 64,7%-a 1847-ben pedig 60,4%-a volt tulajdonukban. B/ Kisállattartás aj Baromfi Gazdasági súlyát tekintve jóval szerényebb volt ugyan a többihez képest a kisállattartás, de semmiképpen sem mondhatjuk azt, hogy elhanyagolható lett volna. Ezen belül legelőször a baromfitartásra kell utalnunk. Ennek jelentőségét az is feltétlenül érzékelteti, hogy a hódoltság idején a város konvenciósként külön fogadott fel tyúkszedő diákot. A szerződések között az 1670-es évek derekától találkozunk vele: 1674-ben felfogadták „Nógrádi Ferencezet desma, vaj, tyúk szedő deáknak in tall. 4. Egész ruha" szól a feljegyzés.

463 Tekintettel arra, hogy az adóterhek a török kiűzése után valamelyest csökkentek, ilyen alkalmazottra már nem volt szükség, de kétségtelen, hogy a baromfitenyésztés jelentősége később sem változott. Megfelelő nyilvántartások hiányában viszont sem számukra, sem az egyes fajtákra vonatkozóan érdemei adatokkal nem rendelkezünk. Ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy a ma is elterjedt háziállatok csaknem mindegyike ekkor is megtalálható volt a paraszti udvarokban,

464 nélkülük a még viszonylag szegényebb háztartás is elképzelhetetlen lett volna. Ünnepi lakomák, torok, esküvők és keresztelők mellőzhetetlen kellékei voltak ezek. Bár az adókönyvekben nem találunk utalást számukra, mivel nem képeztek adóalapot, a piaci feljegyzések, a bevásárlásokról készített feljegyzések nap mint nap tanúskodnak jelentős forgalmukról. Ezekből az „aprójószágokból" néhány még a legszegényebb zsellérportán is megélt. Az igazi felvirágzást viszont kétségtelenül a tanyagazdálkodás hozta meg számára, ahol az aratás után elszóródó magok, a növénytermesztés különféle melléktermékeinek legjobb és legolcsóbb hasznosításának bizonyult a baromfitartás. Ezeket az aprójószágokat „kimondhatatlan számban" tenyésztették már a XLX. század első felében is, „amellyel nemcsak Kecskemét piacza kellőkép ellátatik, hanem azzal Pest városa is nagyobbrészt a kecskeméti úgynevezett „tyúkászok" által láttatja el magát."

465 bj Méhészet Még sokkal inkább a feledés homályába veszett a másik jelentős állattartás, a méhészet. Pedig kétségtelen, hogy a répacukor felfedezése előtt meghatározó fontosságú volt a háztartások számára a méz 463 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1985/c 338., 367. 464 A megállapítás az Amerikából származó baromfikra, pl. a pulykára nem vonatkozik.. 465 CSÁNYI János: 1840. 78., illetve KUBINYI Ferenc - VAHOT Imre: 1853. 112.