Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasági fejlődése 1700–1850 (Kecskemét, 1994)

II. Állattartás

XVI. táblázat A HÁMOS LOVAK MEGOSZLÁSA AZ EGYES VAGYONI RÉTEGEK KÖZÖTT Év Réteg Ház0 1-2 3-6 7-10 11Összetartás lovat tartott sen nincstelen 46 46 törpegazda 293 223 66 4 118 1707 kisgazda 187 113 58 16 147 közepes gazda 106 37 46 23 167 nagygazda 31 1 3 11 7 9 448 összesen 663 420 173 54 7 9 880 nincstelen 459 459 törpegazda 1349 1 155 153 41 385 1757 kisgazda 568 317 166 84 1 570 közepes gazda 263 37 111 115 565 nagygazda 233 1 46 186 675 összesen 2 872 1 969 476 426 1 2 195 nincstelen 723 723 törpegazda 2 153 1866 219 67 1 604 1780 kisgazda 656 291 239 126 825 közepes gazda 214 27 68 118 1 491 nagygazda 185 4 32 148 1 533 összesen 3 931 2 911 558 459 2 1 2 453 Ugyancsak érdemes kitérni a lovak és az igás ökrök számarányának alakulására a tárgyalt időszakon belül. A XVIII. század elején egy lóra 1,3, a század derekán már 2,2 ökör jutott. Tehát a mezőgazdasági munkákban és részben a szállításon belül is meghatározó szerepük lett az ökörfogatoknak. Az arányok átrendeződése a század végére érezhetően felgyorsult, hisz ekkor már minden lóra csak 1,8 ökör jutott és a XLX. század derekára már csupán 0,36. Tehát a növénytermesztés széleskörűvé válása, a tanyás gazdálkodás felvirágzása a lovak tartásának kedvezett inkább. A várostól való nagyobb távolságok megtételére, a termékek gyorsabb szállítására kétségtelenül alkalmasabbak voltak a lovak. Ezúttal azt is érdemes hangsúlyozni, hogy tenyésztésen belül is mind fontosabbá vált az istállózó tartáshoz kapcsolódó tartás. Tehát nem vált olyan élesen szét a szaporítás (heverő lovak ménesben történő tartásával) és az igába fogás mint az előző évszázadok során. Kétségtelenül ez a gyakorlat is