Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

az egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a különböző testületek működésének szüneteltetése, valamint az ezzel összefüggő különleges közigazgatási szabályokról intézkedett, 1945. október 15-én lépett életbe.

129 A következő korlátozásokat vezették be: Tolna és Baranya vármegyékben a rendelet hatályba lépésével egyidőben felfüggesztették a törvényhatósági bizottság, az általa alakított szakbizottságok, a törvényhatósági kisgyűlés, az igazoló választmány, az összeférhetetlenségi bizottság, továbbá a közigazgatási bizottság és különleges alakulatainak működését. A belügyminisztert felhatalmazták arra, hogy az ország bármelyik helységében, ahol az említett telepítési, összeköltöztetési eljárások folyamatban vannak, a községi képviselő testületek működését felfüggeszthesse. A választott vármegyei, illetve községi jegyzői állásokat a belügyminiszter, míg a többi községi állást az alispán kinevezéssel tölthette be. Az elöljárósági tagsággal egybekötött tisztségekről a járási főjegyző dönthetett. Aligha szorul részletesebb magyarázatra, hogy az önkormányzati testületek felfüggesztésének és a kinevezéseknek állami kézbe történő koncentrálásával a szóban forgó térség törvényes védekezési lehetőségeit a minimálisra csökkentették. Az állam biztosította a saját maga számára, hogy a tervezett jogkorlátozásokat a lehető legcsekélyebb kontroll nélkül hajthassa végre. Ezt szolgálta a törvényhatósági testületek hatáskörének megosztása is. „Az állások betöltésének kivételével

130 a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az alispán, a községi képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben pedig a járási főjegyző jár el. A törvényhatósági bizottságnak a járási főjegyzők áthelyezésére vonatkozó jogkörét az alispán nem gyakorolhatja." Az ellenőrzés lehető legteljesebb kizárását szolgálta a tisztviselői kar minden indoklás nélküli szabad mozgatása is. A belügyminiszter - s bizonyos korlátok között az alispán - Tolna és Baranya vármegyék tisztviselőit mind a vármegyén belül, mind pedig egyik vármegyéből a másikba szabadon áthelyezhette. Az áthelyezést indokolni nem kellett, ugyanakkor a tisztviselő azt vissza nem utasíthatta. Meglehetősen megfoghatatlan, és az egyéni értelmezéseknek tág teret adott a rendelet következő paragrafusa is: ,A bel

ügyminiszter Tolna és Baranya vármegyék tisztviselőit, 129 Magyar Közlöny, 1945. 154. sz. 130 A 95ŐO/1945- 2.§-a kimondja, hogy a belügyminiszter kinevezési joga nem terjed ki a vármegye által fenntartott közintézményeknél (intézeteknél, üzemeknél, vállalatoknál) rendszeresített, választás útján betöltendő állásokra; ezeket az állásokat az alispán tölti be.