Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció
vagyonelkobzások ellen a hetekig internáltak néhány napban megállapított fellebezési joga pedig értéktelenné vált. A panaszok kivizsgálására a miniszterelnök Szepessy Gézát, a Népgondozó Hivatal vezetőjét kérte meg. A hivatal vezetője a hamis Volksbund-névsorok revízióját és a jogorvoslatot a szeptember 24-re kiírt nemzethűségi igazoló eljárással orvosolhatónak vélte. Azt azonban 6 is elismerte, hogy a nemzeti bizottság által átvizsgált és kiegészített listát a rendőrség nem fogadta el, ragaszkodtak ahhoz, hogy ők állapítsák meg, hogy ki Volksbund-tag, és ki nem. 124 Más esetekben a helybeli rendőrség körültekintő eljárását a Kommunista, vagy a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetei vétózták meg. A kőszegi Szociáldemokrata Párt vezetői - 1945 júniusának első napjaiban - a Miniszterelnökség állásfoglalását kérik, mert a Nemzeti Parasztpárt városi szervezete a rendőrség által összeállított Volksbund-listát nem fogadta el, és a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál azoknak a németeknek a földbirtokaira is elkobzási javaslatot tett, akik nem voltak tagok. 125 Hasonló eljárásról számolnak be a kakasdi magyarhű svábok is. ,A Tolna vármegyei Földbirtokrendező Tanács jún. 15-éről keltezetten értesítette ezért - a bundista tulajdonosokkal teljesen egyformán - ezeket a nem-bundista ház- és földtulajdonosokat (számszerint 31) a 2374/1945. számú véghatározatáról, mely szerint a Tanács a fenti rendelet végrehajtása során elkobozta vagyonukat. Erre az értesítésre természetesen leállott a község határában minden munka. Mert ha a nem-bundista tulajdonosok is elveszthetik ilyen megoldással vagyonukat, akkor az egész falu is hasonló elbánástól félhet. Sőt a községben letelepedett székely gazdák is abbahagyták a munkát. Mert érthetőleg nem tartják érdemesnek egy kisebb gazdaságba befektetni munkájukat, ha nagyobbra nyílik kilátás. Ezt a mindkét részről fennálló bizonytalanságot fokozzák bizonyos rosszindulatú és félremagyarázott kijelentések, melyek végleg letörik a magyarhű svábok munkakedvét, annál is inkább, MOL. J.Gy. Miniszterelnökségi iratok 7393/1945. 25 A válasz értelmében „a magyarországi németekkel szemben nem a nemzetiségi származás, hanem kizárólag a magatartás az, ami jogkövetkezménnyel jár". A kőszegi Szociáldemokrata Párt jelzésére Balogh István miniszterelnökségi államtitkár a Kisgazdapárt által június 10-re szervezett kereskedői nagygyűlésen is reagált: (...) „nem lehet más a kormány álláspontja, mint ami a tisztesség, az igazság, a demokrácia. Senki sem bűnhődik azért, mert német, de mindenki bűnhődni fog, aki fasiszta. Ha pedig német az illető fasiszta, akkor is ezért fog bűnhődni. Nem csinálhatjuk azt, amit ők csináltak a zsidósággal. Nem állíthatunk fel kollektív felelősséget senki ellen, mert olyan demokráciát akarunk felépíteni, amelyet 10 év múlva, vagy 100 év múlva sem lehet erkölcsileg megtámadni." — MOL. J.Gy. Miniszterelnökségi iratok 3181/1945.
