Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

azzal, hogy ennek a kérdésnek súlyos belügyi vonatkozásai vannak". Bodor György április 25-én érkezett Bonyhádra. Itt azonnal lefoglalt egy irodát, kinevezte magát kormánybiztosnak, és munkához látott. Április 29-ig, tehát négy nap alatt, tíz községet ürített ki, és mintegy 1500 családot (6000 fő) telepített le. A „székely vármegye" szervezésének híre gyorsan terjedt, és napokon belül útnak indultak a zalai, a bakonyi falvakban maradt székelyek is. A Tolna megyében történő gyülekezés tervét alátámasztotta erős összetartozás-érzésük, egymást erősítő hitük, és a németek kitelepítéséről szállongó hírek. A székelyek folyamatos áramlása miatt a megnövekedett feladatokat a Telepítési Hivatal nem tudta ellátni, ezért egyre szélsőségesebb megoldásokat választottak. Bodor már április 29-i levelében ezt írta feleségének: ,Д lengyeli Apponyi-kastélyt koncentrációs tábornak neveztük ki." A táborban uralkodó állapotokról egy panasztevő május 11-én írt levelében a következőket olvashatjuk: ,A népeket kihajcsák a legelőre és azt viszik a gettóba akit akkarnak (...) És a lengyeli kastélyba, vagyis gettóba egypár dolgot említenek a Tekintetes Főispán urnák. Ott van külön szoba ahol csak toll van és oda visznek be akit ök akkarnak és össze vissza verik és [hempergetik]. Nappal és északa ép ugy mint öreg vagy fiatal a dolgukat csak a szobában végezhetik (...) Kivételes esetek is előfordulnak, például őnekik megfelelő lányokat, az őrzésükre örszobába visznek."

101 A Lengyelben létesített tábor ügye többször foglalkoztatta a Bonyhádi Nemzeti Bizottságot. Sorozatosan tiltakoztak a rendőrség fellépése ellen. Ezek hatására Bodor György ígéretet tett hathatós intézkedésekre, annál is inkább, mert az alispáni helyszíni szemle és a foglyok vallomása - a nemi erőszak kivételével, amit valószínűleg nem mertek bevallani — igazolta a vádakat.

102 A telepítés minden mozzanatát törvénytelen módon intézték. Az egyes községeket karhatalommal körülzárták, és a kizavart svábok helyére azonnal székelyeket telepítettek. „Ebben a kényszerhelyzetben az egyedül lehetséges megoldást választottam. - írta Bodor jelentésében. Megkértem a járási politikai rendőrséget, hogy állapítsa meg a német fasiszták névsorát. (...) Megkönnyítette a politikai rendőrség munkáját az is, hogy a Bund pécsi irodájában a Kommunista Párt megtalált egy, sajnos, hiányos listát. Ez volt a kiindulási alap. (...) A politikai rendőrség e névsor alapján közölte 101 A vármegyei főkapitány közli, hogy a kivizsgálás nem vezetett kellő eredményre, a beadvány névtelensége miatt. — TMÖL. Tolna megyei főispán általános iratai 798/1945. 102 TMÖL. Bonyhádi Nemzeti Bizottság jegyzőkönyve, 1945. május 30. - Wirth, 1988.