Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

velem, hogy egy községben hozzávetőleg mekkora terület és hány ház áll rendelkezésre. Ehhez mért számban telepítettem be az elhelyezésre váró magyarságot. E magyarság megalakította azután a földigénylő bizottságot, s a rendőrség által készített lista szerint benyújtotta a kobzási javaslatot".

103 A vagyonelkobzások elleni fellebbezéseket két nap alatt tárgyalta meg a Megyei Földbirtokrendező Tanács. A karhatalom tevékeny közreműködése nélkül - mint ahogyan beszámolójában írta - Bodor nem tudta volna elképzeléseit megvalósítani. Szekszárdon három, önálló hatáskörű — politikai, bűnügyi, polgári - osztály működött. A politikai osztály vezetőinek kinevezéséhez a főispán és a szekszárdi szovjet parancsnokság hozzájárulása kellett. A nagyobb községekben és a járási székhelyeken a kommunisták vezetésével ' alakult meg a rendőrség. Tolnán, Bonyhádon, Dombóváron nemcsak a vezetők, de a személyzet is a Kommunista Párt soraiból került ki.

104 A tényleges kitelepítéseket végrehajtó karhatalom kegyetlenkedései, a visszaélések elleni lakossági tiltakozások hatására az orosz „controll Comissio" is írásbeli tájékoztatást kért Bodor Györgytől, aki kitérően válaszolt: „A telepítéskor a rendőrség ideiglenes őrizetbe vette a német fasiszták egy részét. Azért tette ezt, hogy a telepesek beköltözésekor az összeütközést és rendbontást megakadályozza."

105 A kormánynak is tudomása volt az atrocitásokról. Az egyre nagyobb méretű társadalmi nyomás hatására a május 14-i pártközi értekezlet foglalkozott a bukovinai székelyek elhelyezésének problémájával. Erdei Ferenc belügyminiszter a kérdés exponálásakor leszögezte, hogy „a Minisztertanács, és azt megelőzőleg a pártok központi értekezlete is úgy határozott, hogy ezekkel kapcsolatban elsősorban a hazajutást kell elősegíteni, azonban a székelyek közül is marad fönn egy rész, amely szintén a letelepítendők közé tartozik."

106 Azt Erdei is elismerte, hogy „Tolna megyében, egészen pontosan 22 községben a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a Földhivatal bizonyos mértékű megbízása alapján, és részben az én tudomásommal is, néhányan, különösen Bodor György nevezetű 103 MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 2504/1945. 104 TMÖL. Bonyhádi járás foszolgabírájának iratai 139/1945. 143/1945. 105 MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Osztályának iratai 50588/1945. A jelentés június 19-i keltezésű, ami arról tanúskodik, hogy Bodor „kormánybiztosi" felfüggesztése után is még hetekig tevékenykedett. 106 Ismételt haza-, illetve Romániába való visszatelepítésük tervével a későbbiekben nem foglalkoztak. - Tóth, 1992. 343-