Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

Két héttel a munkánk elkezdése után leérkezett az FM-bôl Bodor telepítési megbízott."

98 A kommunista kiküldöttek egyébként beszámolójukban Bodor tevékenységét negatívan értékelték, mert „ő is székely ember és egy nimbusszal veszi körül a csángókat", továbbá a pártharcoktól függetleníteni akarja őket. Hasonlóan elítélő véleményt fogalmaztak meg a székelyekről, akik „nagyon elmaradott állapotban vannak, teljesen korrumpálódtak, a lopás mindennapos náluk, és azt hangoztatják, hogy az itteni településük csak ideiglenes jellegű". Éppen ezért javasolják a párt vezetőinek, hogy nagyobb létszámú katonaságot vagy rendőrséget - mintegy 200 főt - küldjenek a járásba, mert ezt a területet úgy kell kezelni, „mintha frontvonal lenne".

99 Miután a Völgységi járásban lévő nagybirtokok felosztása megtörtént, 1945 áprilisában már nyilvánvaló volt, hogy további telepítéseket csak a volksbundista birtokok igénybevételével lehet végrehajtani. Erre a járás azért is alkalmasnak látszott, mert lakosságának 75%-a német nemzetiségű volt, továbbá az ott lakó agrárnépesség életmódja hasonlított a székelyekéhez. Ebbe a telepítési akcióba kapcsolódott bele a Bajcsy-Zsilinszky politikai köréhez tartozó Bodor György, aki a Nemzeti Parasztpárt támogatásával melynek maga is tagja volt - egy székely szervezetet akart létrehozni a fővárosban. Ehhez azonban szükség volt a szétszórt székelyek egy tömbben való letelepítésére. Kerék Mihály

100 az Országos Földhivatal újonnan kinevezett vezetője támogatta barátja javaslatát. Kovács Imre segítségével Erdei Ferenc belügyminiszter hozzájárulását is megszerezték, bár „látszott — írja Bodor -, ő sincs tisztában 98 PIL. 274. f. 10. cs. 34. ö.e. 99 A beszámolóból kiderül, hogy a Kommunista Párt, kihasználva a földreform lehetőségeit, a törvényi lehetőségeken túl, mintegy „saját hatáskörben" igyekezett a székelyek letelepítését megoldani. Az akcióval kapcsolatban kevés forrás lelhető föl, valószínűleg azért, mert maga a párt sem akarta ezt nyíltan felvállalni. Bizonyítja ezt az is, hogy az ügy minden kellemetlen vonatkozását később maguk is Bodor Györgyre, illetve az NPP-ra igyekeztek hárítani. Az azonban Bodor beszámolóiból is kiderül, hogy őt megelőzően pesti kiküldöttek dolgoztak már ezekben a községekben, és gyakorlatilag ő csak egy elkezdett folyamat folytatója, illetve befejezője lett. A kommunista kiküldöttek beszámolója szerint egyébként 2200 családot telepítettek le a Lengyeli járásban, mintegy 21 900 kat.h. földet osztottak szét. — PIL. 274. f. 10.cs. 34. ö.e. 100 Kerék Mihály, a két világháború közötti időszakban a népi írói mozgalomhoz kapcsolódva több kiváló, a mezőgazdaság helyzetével foglalkozó szakmunkát írt. Részletesen foglalkozott többek között a magyarországi földreform lehetőségeivel, a közjóléti szövetkezetek gazdasági és föl db irtokpolitikai szerepével, valamint egy új magyar szociálpolitika kidolgozásának szükségességével.