Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció

területeiről az Alföldre és a Dunántúlra történő telepítés a Népgondozó Hivatal, illetve az Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Főosztályának május-júniusi fölállítása után vált számottevővé. Ezekben a hónapokban a helyi közigazgatás figyelmét és erejét inkább a szomszéd országokból érkező menekültek és a bukovinai székelyek elhelyezése kötötte le.

92 A magyar és a román kormány 1941. május 11-én írta alá a bukovinai székelyek hazatelepítéséről szóló megállapodást. A magyar kormány döntése alapján a visszacsatolt Bácskába, az elűzött dobrovoljácok helyére telepítették őket.

93 A front közeledtével, 1944 őszén azonban újabb „honfoglalásra" kényszerültek. A kormány, 1944. október 6-án adta ki a hadműveleti terület kiürítéséről szóló rendeletét. Ezekben a napokban mozdult el lakóhelyéről Dél-Bácska lakossága, köztük a székelyek csoportja is. Új letelepedési helyül Zala és Vas megye volt kijelölve számukra. Gáspár Simon Antal így vall erről. „1944. október 8. Hirtelen jött a parancs, előkészítés nélkül: székely telepesek meneküljetek! Két hétig tartott ez a keserves menekülés, a repülőgépektől kísérve, szüntelen bombázva és gépfegyverezve. Keserves két hét életemnek legszomorúbb időszaka (...) 1944. október 22-én végre megállapodtunk Zala megyében (...) Nemesszentandráson."

94 A gyalog vagy fogattal érkező menekültek általában kétségbeejtő körülmények között éltek. Legtöbben alig tudtak valami élelmiszert, ruhát magukkal hozni, felszerelési tárgyaik nem voltak. A községek, ahol ideiglenesen elhelyezkedtek, maguk is csak korlátozottan tudtak segítségükre lenni, hisz az emberáradat nőttónnótt. Tolna megye rendőrkapitánya 1944. október 10-én közli az alispánnal, hogy a Duna-Tisza közti terület kiürítésre kerül. A falvak néha több helyről - alispán, főszolgabíró, járási gazdasági felügyelő -, egymásnak ellentmondó utasításokat kaptak a „hátravonással" kapcsolatban. Ezekben a napokban érkeztek az első székely menekültek Tolna megye területére. A menekültügyek intézését a kinevezett államtitkár, Schell Péter nem győzte, ezért október 30-án a belügyminiszter helyi bizottságok alakítását rendelte el. A dr. Boronkai Károly menekült polgármester által vezetett bizottság - tagja volt még egy szociális előadó és egy számvevőségi tanácsos - segítette az alispánt a menekültek ügyeinek intézésében.

95 De megmozdult 92 Kőhegyi —Tóth, 1991. 129-l4l. A kötetbe a forrás elé írott bevezetőnk terjedelmi okok miatt nem került be. Itt azonban annak egyes részeit is fölhasználtam. - A kérdéssel foglalkozik még Fehér, 1988. 28-31. - Zielbauer, 1990. 44-54. 93 A. Sajti, 1987. 65. 94 Forrai, 1987. 188-189.