Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Földreform és belső migráció
a helyi lakosság is a menekültek ellátása érdekében. Pádban a székely telepesek részére élelmiszereket gyűjtöttek azzal, hogy az ellenértéket az elöljáróság téríti meg. Bonyhádon dobszó útján jelentették be az asszonyok által szervezett gyűjtést. A megyei hivatalok november 28-án beszüntették tevékenységüket, és a székely telepesek a következő hónapokban minden szervezett segítség nélkül, kiszolgáltatottan, védtelenül bolyongtak a hadszíntérré vált ország útjain. A szovjet csapatoknak a Dunántúl déli részét elfoglaló harca után, 1944 decemberében kezdődhetett el ismét az élet legfontosabb mozzanatainak, a közigazgatás újraindításának a megszervezése. Az első hetekben telefonösszeköttetés híján megyeszerte lovas küldöncökkel továbbították a különféle rendelkezéseket és a szovjet parancsnokság kívánalmait. A földreformrendelet megjelenését követően Tolna megye községeiben is március végére, április elejére megalakultak a községi földigénylő bizottságok. A bizonytalanság hatására a sváb községekben nem, vagy csak nagyon kevés földigénylő jelentkezett, így sok helyütt a földosztó bizottságok sem alakultak meg. A Völgységi járás 28 községe közül - a bonyhádi főszolgabíró március 29-i állapotokat tükröző jelentése szerint - csak 22-ben alakult meg a földigénylő bizottság. A főszolgabíró jelentésében azonban több olyan községet is fölsorol, ahol csak néhányan jelentekeztek földért, így vélhetően ott sem működött a bizottság. Az egyes községek földigénylőinek száma: Nagyvejkén 20, Bátaapátiban 1, Bonyhádon 31, Cikón 6, Mócsényben 4, Kétyen 84, Murgán 34, Kakasdon 3, Izményben 2, Kisdorogon 79, Bonyhádvarasdon 6, Tabódon 9, Kisvejkén 96, Lengyelben 100, Závodon 39, Majoson 1, Mázán 13, Győrén 4, Mórágyon 7, Tevelen 38, Váralján 33, Zombán 239. 97 A földigénylők jelentős része idegenkedett attól, hogy az általa ismert személyektől elvett területekre jelentse be igényét. Erre utal, hogy a földért jelentkezők száma ott volt magasabb, ahol a birtok gazdája nem helyben lakott, így őt az igénylők személyesen nem ismerték. A megye kommunista főispánja március 31-én kelt jelentésében tett javaslatot a Megyei Földbirtokrendező Tanács vezetőjének a bukovinai székelyek csoportos letelepítésére. 95 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára /TMÖL./ Tolna megyei alispán általános iratai 16228/1944. - 17995/1944. Valamint: „A nehézségekről: Szekszárdra menekülők elhelyezése." — Tolna megyei Újság, 1944. szeptember 30. 96 TMÖL. Bonyhád dobolási könyve, 1944. november 3- - Pári dobolási könyve, 1944. november 5. 97 TMÖL. Bonyhádi járás főszolgabírájának iratai 823/1945.
