Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

faji alapon álló hitlerizmus elveivel egyezne, s precedenst teremthetne a szomszéd államokban lakó magyar kisebbségekkel szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy az 194l-es népszámlálás adatai semmiféleképpen nem vehetők alapul, hiszen a magukat német anyanyelvűnek vallók között számos zsidó volt, míg a német anyanyelvet, de a magyar nemzetiség vállalása az akkori viszonyok között komoly kockázatot jelentett, így a népszámláláson tanúsított magatartásuk a magyarság melletti kiállásnak értékelhető.

64 A kormány kommunista miniszterei és a párt részéről jelen lévő Rákosi Mátyás, valamint az NPP-t képviselő Kovács Imre a teljes kitelepítést, míg a vita többi résztvevője más-más okokból, de a létszám csökkentését szorgalmazta. Végül a Minisztertanács a hazai német nemzetiség kitelepítésének szükségessége mellett foglalt állást, mégpedig „a magyarság akaratából."

65 Az ily módon kitelepíthetők - mintegy 303 000 német nemzetiségű - létszáma még mindig nem érte el a Moszkva által megállapítottat. Ezt Erdei a nemzetiség fogalmának újraértelmezésével oldotta fel, eszerint „a községekben az a lakosság telepítendő ki, amely német nemzetiségűnek, városban pedig, amely német anyanyelvűnek tartja magát". A Minisztertanács a javaslatot elfogadta.

66 A Minisztertanács döntését nem hozták nyilvánosságra, de annak természetére a megindult sajtóhadjáratból következtetni lehetett. A Magyar Kommunista Párt titkársága augusztus 21-i ülésén hozott határozatot a Szabad Népnek a svábok kitelepítésével kapcsolatos kampányáról. Ezzel együtt megbízták Rákosi Mátyást, hogy a kitelepítések ügyét előbb beszélje meg Vorosilov marsallal, utána pedig Erdei belügyminiszterrel.

67 A Minisztertanács határozata nem az egyéni felelősség elvén alapult. A kitelepítést a német nemzetiséget vállalók körére terjesztették ki, függetlenül az egyéni bűnöktől. Ezzel összhangban készült az a kimutatás is, amelyet Vorosilov marsall október 13-án a Magyarországról kitelepíthető németek számáról, kor, nem, foglalkozás szerinti megoszlásáról s vagyoni helyzetéről kért. A 64 MOL. J.GY. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. 65 A Minisztertanács határozatáról jegyzékben értesítették a Szovjetuniót, amelyben leszögezték, hogy „a szovjet kormány kérésére a magyar kormány végrehajtja a németek kitelepítését". A jegyzék megfogalmazása — bár számadatot nem tartalmaz a kollektivitás elfogadására utal. — MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. 66 Bibó István a moszkvai utasítás és a Minisztertanács határozának ismeretében 1945. augusztus 18-án újabb feljegyzésben foglalkozott a német lakosság kitelepítésével. A korábbiak fenntartása mellett különösen aggályosnak ítélte a kitelepítendők fix és rendkívül nagy számát, a végrehajtás gyorsaságát, valamint annak eldöntetlenségét, hogy hová szállítanák a kitelepítésre kötelezetteket. 67 PIL. 274. f. 4. cs. 77. ö.e.