Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

200 000 politikailag megbélyegzett német nemzetiségű lakost is előkészítik a kitelepítésre.

60 Erdei értékelése szerint a magyar kormány ezen eljárása méltányos, politikailag korrekt és hosszadalmas. A potsdami határozatok azonban lehetőséget adnak számunkra, „hogy Magyarország teljesebben és gyorsabban megszabaduljon attól a nemzetiségtől, amelynek nagy része van abban, hogy az ország mai állapotába jutott."

61 A megadott létszám gyakorlatilag az 1941. évi népszámlálás során magukat német anyanyelvűnek vallók teljes körét jelentette, ezért Erdei is indokoltnak tartott bizonyos kivételezési lehetőséget.

62 Az előterjesztő a „német anyanyelvűek alapulvételével, és a kivételek leszámításával, valamint a nem magyar állampolgárságú német nemzetiségűek hozzáadásával kb. 400 000 német nemzetiségű személy" kitelepítésével számolt. Előkészítésére a kitelepítendők lakóhelyükhöz közeli, vasút melletti táborokba gyűjtését javasolta, ahonnan a szállítás technikailag később könnyen megoldható. Az érintetteknek személyenként 60 kg poggyász elvitelét engedélyezné. Az előkészületek - a Belügyminisztérium szerint - szeptember 1-jére befejezhetők, s utána a kitelepítések azonnal megkezdhetők.

63 Gyöngyösi János külügyminiszter hozzászólásában - az előterjesztővel szemben - arra figyelmeztetett, hogy a hazai németség nemzetiségi hovatartozás szerinti megbüntetése, valamint a kollektív büntetés elfogadása a Az igazolási eljárások következtében mind a társadalom, mind a pártok, mind a közigazgatási alkalmazottak aktivizálódtak, „veszélyeztetve" ezzel az eljárás sikerét. Éppen ezért a belügyminiszter kormánybiztosokat nevezett ki az érintett területekre, aki az irányításuk alatt álló területen a közigazgatási és rendőrségi alkalmazottakat leválthatta. - Tóth, 1992. 372. 61 Tóth, 1992. 372. Erdei a németellenes magyar nemzeti mozgalomban, a baloldali politikai mozgalomban tevékenyen részt vevőket, a kimagasló szellemi vagy gazdasági teljesítményt nyújtókat és a német népi törekvésekkel szemben bizonyíthatóan szembenállókat javasolta kivételezésre. 63 Az ország területén 22 gyűjtő- illetve internálótábor felállítását javasolta. Nevezetesen: Budaörs, Zsámbék, Csolnok, Mosonszolnok-Mosonszentjános-Mosonszentpéter, Fertőrákos, Sopronbánfalva, Herend-Városlőd, Lókút, Pusztavám, Etyek, Mágócs-Egyházaskozár, Németboly-Babarc, Hidas-Püspökcsanád, Kökény-Hársságy, Kunbaja, Vaskút, Hajós, Muesi-Tevei, Dunakömlőd, Alsónána-Mórágy, Szulok, Almáskamarás. Az előterjesztés a kitelepítés vagyonjogi következményeit az alábbiakkal indokolja: „Miután gyorsan lefolyó kitelepítési akcióról van szó, helyesnek látszik, hogy csak néhány hónapra szóló legszükségesebb élelmiszert és a szükséges ruha- és ágyneműt vihessék magukkal a kitelepítendők, kb. fejenként 50-60 kg súlyban." Erdei Ferenc előterjesztésében Vorosilov marsall elutasítása, vagy a létszám megváltoztatásának kérése fel sem merült. Az előterjesztés teljes egészében a kollektív bűnösség elfogadásán alapszik, s csupán a technikai megoldhatóság kérdéseivel foglalkozik. - Tóth, 1992. 373-374.