Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

magyarok és a hazai németek kitelepítésének összekapcsolását egyszerűen lehetetlennek tartják. Gyöngyösi információi szerint a nagyhatalmak a kisebbségi kérdést belügynek kívánják tekinteni, és a németekre, mint háborús bűnösökre vonatkozóan külön eljárást engedélyeznek. Tulajdonképpen az egész terv nemzetközi vonatkozásait a Szovjetunióval és a Vorosilowal folytatott tárgyalásokra alapozták. Mert mint Gyöngyösi mondta: „Ezeket az intenciókat ma csak a Szovjetunió kormánya részéről sikerült lerögzíteni."

53 — A tárgyalás végén leszögezték, hogy „itt nem a magyarországi svábság elintézéséről van szó, hanem a magyarországi hitleristáknak a felelősségre vonásáról", ezért a volt SS-tagok és a német állampolgárságot szerzettek kitelepítését kell kezdeményezni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál. A német kisebbséget igazolási eljárásnak vetik alá, s azokat, akiknek politikai felelőssége vagy Volksbund-tagsága bizonyítást nyer, összeköltöztetik, illetve kitelepítésre - a SZEB beleegyezésének megszerzéséig - előkészítik. Az így felelősségre nem vonható németeknek az önkéntes kitelepülést fogják felajánlani, vagy az ország különböző vidékeire költöztetik át őket.

54 Huszár Tibornak adott interjújában Bibó István a következőképpen értékelte az értekezletet: „...leszögezték, hogy esetleges sváb kitelepítések és a csehszlovákiai magyarok kitelepítése között semmiféle organikus összefüggés nincs. Ez elég szamár megállapítás volt, hisz ténykérdés volt, s már jelek voltak arra, hogy a csehszlovákok erre hivatkoznak. De egyben úgy is határoztak, hogy a kérdést a legegyszerűbb a potsdami értekezlet elé terjeszteni, megkérdezni, van-e szándékuk német kitelepítést elrendelni Magyarországon is. A potsdami értekezletnek, gondolom minden eszébe jutott, csak az nem, hogy Magyarországon ilyet elrendeljen, hiszen nem rendelt el Romániában, Jugoszláviában sem. Ezzel azonban a magyarországi svábok ügyéből akta lett, s ha már felelni kellett a magyarok kérdésére, a legegyszerűbb az volt, hogy a lengyel és a cseh kitelepítésre vonatkozó határozatok mellé hozzácsapják a magyarországi németek kitelepítését is." Bár Gyöngyösi János beszámolójából is az derül ki, hogy a magyar kormány tett ilyen irányú diplomáciai lépéseket, de ezzel együtt sem valószínű, hogy magyar kérésre került e lehetőség a potsdami határozatok közé. Véleményünk szerint a magyar diplomáciai lépéseknél jóval nagyobb súllyal eshetett latba a csehszlovák diplomáciának a szlovákiai magyarok kitelepítésére vonatkozó követelése. így a csehszlovák kormánynak is érdekében állt, hogy a szövetséges nagyhatalmak határozzanak a magyarországi németek kitelepítéséről is. - Tóth, 1992. 332. 54 Erdei a kormány május 18-i ülésén számolt be a pártközi értekezleten történtekről. A Nemzeti Parasztpárt május 15-i intéző bizottsági ülésén ugyancsak ő tájékoztatta a párt vezetőit a történtekről. Összefoglalójában azt hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lehet tovább menni az SS-ek és háborús bűnösök kitelepítésének felvetésénél. A volksbundisták kitelepítését az Ellenőrző Bizottságnál el kell érni, addig is földjeiket el kell venni, s számukra munkatáborokat kell felállítani. „Egyelőre — mint mondta - messzebb nem lehet menni, nem célszerű tehát generális sváb kitelepítésnek hírt verni, mert ez könnyen visszaüthet ránk." A generális kitelepítési tervek fölvetésével várni kell a nagyhatalmak állásfoglalásáig. - PIL. 284. f. 13-