Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása
A magyar kormány május 26-án szóbeli jegyzékben kéri a Szovjetunió kormányát, hogy járuljon hozzá 200-250 000 fasiszta németnek Magyarországról Németország olyan területeire telepítéséhez, amely szovjet megszállás alatt van. A pártközi értekezletet követő május l6-i - Gyöngyösi-levéllel ellentétben tehát, amely Erdei belügyminiszter véleménye alapján még 300 000 németet tartott kitelepítendőnek mint volt Volksbund-tagot, a körültekintőbb mérlegelésből adódóan lényegesen csökkent a létszám. Figyelembe véve azonban a háborús veszteségeket, a kiürítési parancs hatására az országot elhagyó németek számát, akkor még ezt az adatot sem tekinthetjük reálisnak." Az Amerikai Egyesült Államok politikai missziójának vezetője június 12-én nyújtotta át a Csehszlovák Köztársaságból kitelepítendő németek kérdésében kormánya emlékiratát, amelyben kifejezésre juttatják, hogy egy etnikai csoport kollektív megbüntetését nem tartják igazságosnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány június 19-i válaszában határozott tiltakozásának ad hangot a szlovákiai magyarság kollektív eljárás alapján való üldözése ellen, ugyanakkor meg kell büntetni azokat, „akiket háborús bűnök és atrocitások terhelnek. Hasonlóan meg kell büntetni a fasiszta és náci ideológia terjesztőit, továbbá mindazokat, akik ilyen szervezetekben tevékenyen részt vettek." 56 Ezek után a belpolitikai egyeztető viták és diplomáciai lépések után 1945. július l-jén jelent meg a kormány 3820/1945. M.E. sz. rendelete, amely a Népgondozó Hivatal hatáskörének kiterjesztéséről és a hazai németek múltbeli politikai magatartásának felülvizsgálatáról intézkedett. E rendelet szerint azokban a járásokban, „amelynek községeiben a lakosság számottevő része az elmúlt években hitlerista (volksbundista, fasiszta, nyilas) magatartást tanúsított (...) nemzethűségi szempontból való megvizsgálása céljából egy vagy több járási bizottságot kell felállítani". 57 A bizottságok összetétele: elnök, s a helyi viszonyokat jól ismerő két tag. A feladat háládatlan voltát jelzi, hogy több község egyáltalán nem tudott a bizottságba tagot delegálni, és gyakoriak voltak az állandó személycserék is. A bizottság a rendelkezések értelmében az eljárás alá vont személyt négy kategóriába sorolhatta, aszerint, hogy Volksbundcs. II.kötet. 55 Balogh, 1988. 85. — MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának irata 11/28. 56 Balogh, 1988. 86. - MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának irata 11/28. 57 Magyar Közlöny, 1945. 65. sz.
