Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása
szociádemokrata vezetőket, hogy még a korábbinál is határozottabban foglaljanak állást abban a kérdésben, hogy számukra semmiféle svábkérdés nem létezik." 49 A német nemzetiségű lakosság kitelepítését - az ellentmondó, de alapvetően elutasító, tagadó nyilatkozatok ellenére - a szociáldemokrata Párt kivételével 1945 tavaszára minden hazai politikai párt támogatta. Eltérések a kitelepítendők körének, az eljárás mikéntjének meghatározásában voltak. A koalíciós pártok 1945. május 14-i pártközi értekezletének is a svábkérdés, és a kitelepítés volt a témája. A pártközi értekezlet összehívásában vélhetően Bibó Istvánnak és Keszthelyi Nándornak is szerepe volt, akik Bodor György Bonyhád környéki telepítési tevékenységének hírére Erdei Ferenc belügyminiszter elé vitték az ügyet. 50 Erdei meghökkenve fogadta ezt, de azért írásos elemzést kért az eseményről. Bibó ekkor írja meg memorandumát, amelyben áttekinti - erkölcsi, politikai, gyakorlati szempontok mentén - a hazai német kisebbséggel szemben alkalmazott eljárási módoknak a kisebbségre, a társadalomra és az országra gyakorolt hatását. Ennek kapcsán talán leghatározottabban azt a képmutatást ostorozza, amely az egész kérdést körülveszi. A nyilvánosan megjelenő törvények, nyilatkozatok és a tényleges szándékok, eljárások közötti különbséget. Mert igaz ugyan, hogy a hivatalos megfogalmazás a volksbundista és fasiszta svábok kitelepítéséről beszél, ugyanakkor „a svábkérdéssel kapcsolatos sajtóagitáció és magánakciók mögött igen sok ponton olyan erők vannak, melyeket nem a fasiszta svábság kitelepítése érdekel, hanem egészében a német kisebbség kitelepítése, és ha lehet, mindenfajta kisebbség kitelepítése. Még ez is hagyján volna, ha csak arról volna szó, hogy az egész kelet-közép-európai németség egy szervezett akció keretében Németországba visszatelepíttessék. Itt azonban kezdik sokan hamisítatlan fasiszta stílusban az egész kérdést úgy beállítani, hogy 4y Balogh, 1988. 83. 50 Bibó István ezekben a hónapokban a Belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának volt a vezetője. Keszthelyi Nándor jogász, ügyvéd, aki elismert szaktekintélye volt a szabadalmi, valamint a nemzetközi és polgári jogi ügyeknek. Tagja volt a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Nemzeti Radikális Pártnak, majd 1939-ben részt vett az NPP megalakításában is. A háború után előbb a Belügyminisztérium munkatársa, majd a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője lett. Bodor György kézdivásárhelyi születésű, de jogi tanulmányait már Budapesten végezte. Ő is tagja, és időszakosan főtitkára is volt a Magyar Radikális Pártnak. 1945-ben az NPP egyik szervezője. A bukovinai székelyek dunántúli letelepítését küldetésének tekintette. Ezzel kapcsolatos tevékenységét a következő fejezetben mutatjuk be.