Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

Szükségesnek tartanám, ha egy vegyes bizottság vizsgálná felül az elszállított munkások 1945 előtti magatartását, és amennyiben az németbarátnak nem tekinthető, akkor az illetők elbocsájtatnának, és hazatérésük ellen az orosz hatóságok akadályt nem gördítenének."

43 Bizonyára a társadalmi elégedetlenség is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány március folyamán két ízben is foglalkozott az internáltak és elhurcoltak kérdésével. A koalíciós partnerek álláspontja abban megegyezett, hogy a közhangulat szempontjából kívánatos lenne az elhurcoltak mihamarabbi visszatérése. Abban azonban már lényegesen eltértek a vélemények, hogy e cél hogyan, milyen eszközökkel képviselhető. Vörös János, aki ekkor az igazságügy-miniszteri posztot töltötte be, azt javasolta, hogy az elhurcolt magyarok érdekében az itteni volksbundisták és nácik családtagjait túszként vegyék őrizetbe, aminek végrehajtását a belügyminiszterre bízta volna. Gyöngyösi János is célszerűnek ítélte ezt az óvintézkedést, „azonban köztudomású, hogy Roosevelt elnök ezeket az eszközöket nem tartja jónak." Hangsúlyozta: egy ilyen lépés megtétele a SZEB beleegyezése nélkül nem hajtható végre. A nemzeti bizottságok által kiadott nemzethűségi igazolásokat a kormány nem tekintette mérvadónak. A bizottságok erre irányuló tevékenységét jogellenesnek ítélte, ezért megegyeztek a nemzeti bizottságok hatósági jogkör ellátására irányuló törekvéseinek a pártok által történő visszaszorításában.

44 A hazai németség felelősségre vonásának kérdése 1945 márciusában — a földreformrendelet elfogadását követően - került a politikai és a törvényhozási viták középpontjába. Az 1945. március 17-én elfogadott törvény kimondja, hogy „teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, a nemzetiszocialista és egyéb vezetők, a Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait."

45 A rendelet - ami azonos elbírálás alá veszi a fasiszta vezetőket, a háborús bűnösöket és a Volksbund tagjait - maga sem mentes az elfogultságtól, ám különösen a végrehajtás során ezen túlmenően is lehetőséget adott a kollektív megítélésre. Az eredeti elképzelésen túl, amely a parasztság nagy tömegeinek földhöz juttatását tűzte ki célul, ezekben a hetekben kellett megoldani az ismét hazátlanná vált bukovinai tó MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 9Ó9/1945. 44 MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1945. március 19- és március 2945 6OO/1945. M.E. sz rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földműves nép földhöz juttatásáról. Magyar Közlöny, 1945. 10. szám.