Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - A kollektív bűnösség elfogadása

székelyek, és a szomszéd országokból nagy számban érkező menekültek elhelyezését is. A körülmények hatására a rendelet hatályát olyan német nemzetiségű személyekre is kiterjesztették, akik egy törvényes vizsgálat során aligha kerülhettek volna a vagyonelkobzásra ítéltek közé. A rendelet a П. világháború után a hazai németekkel szemben hozott jogkorlátozó intézkedések sorában - megítélésünk szerint különös jelentőséggel bír. Elsősorban azért, mert a kormány és a pártok kollektív bűnösséget és ezzel együtt a kollektív büntetést elhárító nyilatkozatai ellenére ezzel a rendelettel a hazai német lakosság széles rétegeinek vagyoni korlátozása vált lehetővé, tekintet nélkül a személyes felelősségre, és a külön lefolytatott egyéni eljárásokra. Másrészt azért, mert első ízben ennek a törvénynek a segítségével próbáltak teljesen eltérő célokat - nevezetesen a földbirtokreform végrehajtását, és a háborús bűnökkel vádolható német nemzetiségű személyek megbüntetését - összekapcsolni és megvalósítani. A különböző célkitűzések így egymás függvényévé váltak. Az eltérő célok közvetlen, minden előzetes és külön eljárás nélküli összekapcsolását sem szakmai, sem jogi érvek nem indokolták. A törvény megalkotóit direkt politikai szándékok vezették. A magyarországi német nemzetiségű lakosság megítélését nem a П. világháborúban játszott tényleges szerepe befolyásolta, jogkorlátozását pedig nem a személyes felelősségre vonás szándéka vezette. A földrefomról szóló törvény annak a jogalkotási folyamatnak az első állomása, amely során a törvényhozók a német nemzetiségű lakosság különböző jogi, vagyoni, kulturális korlátozását kül- és belpolitikai problémák megoldásaként használták fel. A hazai sajtóban a földreformrendelet megjelenésével csaknem egyidőben -1945 áprilisában - több terjedelmes cikk jelent meg a németek kitelepítésével kapcsolatban. ,A kormány egyik legfontosabb és legsürgetőbb feladatának tartja a hazai svábok kitelepítését. Erre vonatkozóan rövidesen rendelet jelenik meg. A Miniszterelnökség kisebbségi osztálya már fel is dolgozta a rendelethez szükséges anyagot, amelyből érdekes adatok derülnek ki. Magyarország mai területén a legutolsó népszámlálás idején 540 000 német anyanyelvű lakos élt, akik közül kereken ЗбО 000 vallotta magát német nemzetiségűnek. A statisztika szerint a hazai sváboknak kb. 400 000 hold föld volt a kezükben. A Volksbundnak kb. 340 000 tagja volt, ugyanis csaknem ugyanannyi, mint amennyi magát német nemzetiségűnek vallotta." — írta a Bajai Hírlap.

46 Bajai Hírlap, 1945. április 23.