Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések lezárulása

arról, hogy mely községekben, mekkora területekkel alakuljanak meg az első termelőszövetkezetek. A Minisztertanács 1949. szeptember 23-i ülésén foglalkozott a kérdéssel. A földművelésügyi miniszter előterjesztését a földreform és a telepítések befejezésével kapcsolatos intézkedésekről a következő indoklással fogadta el: ,A magyarországi német lakosság kitelepítését a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa beszüntette, és a telepítések is általában befejezést nyertek. A magyarországi német lakosság kitelepítésének megszüntetésével szükségessé vált a telepítés által érintett községekben az időközben kialakult tényleges birtokállapot rendezése. Tekintettel ugyanis arra, hogy a telepítéseket különböző hatóságok végezték, egymást követő jogszabályok alapján hajtották végre, a telepítések által érintett községekben a birtokviszonyokkal kapcsolatban nyugalmi állapot nem állhatott be. A telepesek tulajdonjogának rendezésére irányuló eddigi eljárás a gyakorlatban hosszadalmasnak és nehézkesnek bizonyult."

333 Az ősz során 200, német nemzetiségűek által lakott községben végezték el az ingatlanösszevonásokat, és termelőszövetkezeteket hoztak létre. Az utasításra létrehozott termelőszövetkezetek szervezettsége, gazdaságossága a telepesek és a németek munkakultúrájában, hozzáértésében meglévő különbségek, valamint a kialakulóban lévő tervutasításos rendszer szabad gazdálkodást korlátozó intézkedései miatt alacsony színvonalon állt. Hozzájárult ehhez az is, hogy a német nemzetiségűek politikai okokból továbbra sem juthattak vezető pozíciókba, a munkaszervezéssel, gazdálkodással kapcsolatos kritikáikat nem szakmai hozzáértésként, hanem rendszerellenes tevékenységként értékelték. Éppen ezért szívesebben dolgoztak elkülönülve, vagy esetleg a szlovákiai magyarokkal szövetkezve. Sok helyen a központi utasítások ellenére, állampolgárságuk tisztázatlanságára való hivatkozással kifejezetten akadályozták belépésüket a szövetkezetekbe, vagy korlátozták munkavállalási lehetőségeiket. A német nemzetiségűek hátrányos jogi megkülönböztetése tovább nehezítette az eltérő gazdálkodási kultúrával rendelkezők együttélését, közös munkáját. Az MDP Titkársága 1949. július 25-i ülésén hozott határozatot a falvakban élő, mezőgazdasággal foglalkozó német nemzetiségűek gazdasági integrációjáról. E szerint: „Meg kell oldani a svábok személyi kérdéseit azon elv alapján, hogy a kitelepítésre kötelezett svábok 333 MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1949. szeptember 23A 15 044/1949- F. M. sz. rendelet, amely a földreform és a telepítések egyes kérdéseiről intézkedett néhány hónappal később, december 30-án jelent meg. Magyar Közlöny, 1949- 211.szám