Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések lezárulása

kivételével a többiek számára lehetővé kell tenni, a termelőszövetkezeti csoportokba való belépést, kivéve, akik 25. kat. holdnál va

gy 350 a.k. (aranykorona)-nál nagyobb ingatlannal rendelkeztek 1943-ban." A Titkárság ezért utasította a Belügyminisztériumot, hogy a „valamilyen oknál fogva itthon maradt svábok helyzetére dolgozzon ki tervet, és tegyen javaslatot jogi helyzetük rendezésére."

334 A magyarországi német nemzetiségű lakosság teljes jogegyenlőségéről a 84/1950. M.T. számú rendelet intézkedett, amely kimondta: ,Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak (...), magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai."

335 A magyarországi német nemzetiségűek számára az állampolgári jogok biztosítása, a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozások feloldása a magyar társadalomba való integrálódás feltétele volt. Még akkor is, ha a későbbi évtizedek bebizonyították, hogy bizonyos területeken a lehetőségek biztosítása meglehetősen névlegesnek bizonyult. Ez azonban már egy másik korszak nemzetiségpolitikáját jellemzi. MOL. MDP-MSZMP-iratok Osztálya 276. f. 54. cs. 55. ö.e. Törvények, törvényerejű rendeletek 1950. 271-272.