Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések lezárulása

tervezték, míg a többiek esetében különböző vagyoni korlátozásokra került sor. Az 1948 első felében folytatódó kitelepítések azon az előző évben kötött megállapodáson, vagy inkább engedélyen alapultak, amely szerint Magyarországról Németország Szovjetunió által megszállt övezetébe hetente 1500 német nemzetiségű személy áttelepíthető. Az Országos Földhivatalnak küldött belügyminiszteri tájékoztató hangsúlyozza: „E megállapodáson nem áll módunkban változtatni. Kétségtelen, hogy havi 6000 áttelepülő után igénybe vehető ingatlan nem elegendő 1000 Szlovákiából érkező család letelepítésére, annál kevésbé, mert a Németországba áttelepülők ingatlanvagyona, részben egyéb földbirtokpolitikai intézkedések, részben korábban lefolytatott összeköltöztetési eljárás során sok esetben már igénybe lett véve."

324 1948 első hónapjaiban mindenekelőtt a kitelepítésre kijelöltek összeköltöztetése, és az előző év folyamán összeállított névjegyzékek ismételt felülvizsgálata kezdődött meg. A kitelepítő hatóságok mindkét tevékenységét éles kritikák érték. A Belügyminisztérium által az érintett községekbe visszaküldött névjegyzékek alapján a helyi szervezetek - főként a nemzeti bizottságok - sérelmezték mellőzöttségüket, a munkájukkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot, mert mentesítési javaslataikat nem vették figyelembe. „Megállapítottuk, hogy olyan egyének - írják a bácsbokodi nemzeti bizottság tagjai —, akiket aktív fasiszta és Bund-agitációja, káros jelenléte végett a legesélyesebben javasoltunk kitelepítésre, azok tömegesen a 12 200/1947. Korm. sz.r. 3-§-a alapján lettek elbírálva, s így tovább, ha suttogva és föld alatt is, de itt maradva tevékenykednek. Viszont olyanok, akik a legféktelenebb Bund-tombolás idején egyedül a magyarság mellé állva - megvetés-zaklatás és tettleges inzultálásoknak voltak kitéve a fasiszta nácik részéről, most a demokratikus egyenlőség elve alapján, mint kiemelkedő és a magyarsághoz hű példaképek szolgálnának élő bizonyítékul az itt maradó németeknek -, ezek egytől-egyig az előbbi kormányrendelet l.§-a alapján kitelepítésre lettek ítélve."

325 Hangsúlyozták, hogy úgy érzik, nemzeti és demokratikus ügyet szolgáltak, amikor „a múlt fájdalmait és a jelen előnyeit a magunk bőrén" átélve „igaz, MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Osztálya 157635/1948. 325 BKMÖL. Bácsbokod község nemzeti bizottságának iratai, 1948. március 29-, szám nélkül. Hasonló volt az eljárás a Veszprém megyei Hidegkút községben is, ahol az 1948. február 10-én végrehajtott kitelepítéskor a 34 család közül 9 mentesítésre jogosult volt, mégis kitelepítették. - Hidegkúti - Hudi, 1987. 227.