Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések lezárulása

őszinte és tárgyilagos véleményt" mondtunk minden itt élő lakosról. Bács-Bodrog vánnegye többi, még kitelepítését váró községébe 1948 májusában újabb és újabb névjegyzékek érkeztek, amelyek a korábban már megküldött listáknak a mentesítési kérelmek hatására javított, más minősítéseket tartalmazó változatai voltak. Egységes eljárási módot azonban ezek a jegyzékek sem tükröztek, sőt, a Belügyminisztérium szinte naponta változtatott rajtuk.

326 A végrehajtás korábbi szervezetlenségére utal, hogy a megyéből történt kitelepítések nem az Országos Földhivatal és a Belügyminisztérium által megbeszélt időpontban, hanem 10 nappal korábban történtek. Emiatt a kitelepülök leltárait csak utólag készítették el. Az OFT a földalap esetleges veszteségeiért Vándor József kitelepítési biztost és a belügyi hatóságot tette felelőssé.

327 A kitelepítések végrehajtásának bizonytalan időpontja az érintettek számára egyszerre reményt és újabb félelemmel teli heteket, hónapokat jelentett. Az összeköltöztetettek közül is, főként a telepesekkel együtt lakók helyzete volt a legrosszabb. A Veszprém megyei Hidegkút községben Haász Mihály például saját háza istállójában tudott csak meghúzódni, 20 éves, szülés előtt álló feleségével. Kétségbeesve kért egy lakószobát, hogy felesége ne „barmok módjára, istállóban szülje meg gyermekét."

328 Szintén ebben a községben fordult elő, hogy a szlovákiai magyarok - akik a nekik jutattott 6-10 kat. hold nagyságú földbirtokokkal szintén elégedetlenek voltak - kiálltak a már összeköltöztetett német nemzetiségűek mellett, akiket másik faluba akartak áttelepíteni. Mert - mint írták a Megyei Földhivatalnak - „mint gazdasági munkaerőre, itt nagy szükség van rájuk. A nekünk juttatott lakásból egy-egy szobát átengedünk nekik, azokat pedig, akik ily módon nem kapnak lakást, a még itt maradt, két szobával bíró anyanyelvesekhez kérjük rá telepíteni."

329 Természetesen mindkét fél ezt a megoldást átmenetinek tekintette, ami sok esetben nem annak bizonyult, hisz a magyarországi német nemzetiségű lakosság kitelepítése 1948. június 15-én végleg lezárult. Ezt követően már 326 A névjegyzékek ismételt fölül vizsgálata miatt megnövekedett a Központi Statisztikai Hivatal munkája is. Mind a Belügyminisztérium, mind az érintettek növekvő számú megkeresése érkezett a hivatalhoz. Míg 1946-ban 15 150, 1947-ben 36 376 anyanyelvi és nemzetiségi igazolást adtak ki, addig 1948 első két hónapjában 11 004 volt az igazolást kérők száma. A Hivatal vezetői az igazolások kiadási rendjének megváltoztatását, és költségvetési kiegészítést kértek. Rajk belügyminiszter mindkettőt visszautasította. - MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 4329/1948. 327 MOL. J.Gy. Földművelésügyi Minisztérium Telepítési Főosztálya 179206/1948. 328 Hidegkúti - Hudi, 1987. 231. 329 Hidegkúti - Hudi, 1987. 231.