Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A német nemzetiségű lakosság kitelepítésének folytatása
a biztos egzisztenciával nem rendelkezők, a sikertelen vagy éppen kalandvágyó emberek települtek át. A Magyarországra áttelepült szlovákiai magyarok jelentős része földműveléssel foglakozott, főleg a vagyonosabb, magasabb színvonalon gazdálkodók rétegeiből kerültek ki. Kétségtelen, hogy az áttelepültek között aránytalanul magas volt a közalkalmazottak, a jól képzett értelmiségiek száma. Az áttelepült szlovákiai magyarság beilleszkedését hosszú ideig késleltették azok a körülmények svábok folyamatban lévő kitelepítése, a tulajdon biztonságának hiánya — amelyek közé Magyarországon kerültek. A német nemzetiségű lakosság kitelepítésének folytatása Az előző év őszén felfüggesztett kitelepítések hatására a falvak gazdasági, politikai helyzetét 1947 elején még mindig kaotikus állapotok jellemezték. Különösen azokban a községekben gyűlt össze sok társadalmi feszültség, ahol a németek folyamatos kitelepítésére számítva 1946 nyarán már megérkeztek az ország más vidékeiről a telepesek, és együttlakásra kényszerültek. Az állandó viszálykodás, a telepesek részben természetesnek mondható beilleszkedési zavarai, további juttatásokat követelő magatartása, valamint jelentős részüknek a helyi földművelési munkákban való járatlansága, a mezőgazdasági termelés nagymértékű visszaesését okozta. Másik részük a Népgondozó Hivatal felelőtlen, szervezetlen tevékenysége révén került reménytelen helyzetbe, hiszen oiyan községekbe irányították őket, ahol a földhiány miatt juttatásban már nem részesülhettek. Elégedetlenek voltak azok a jogos földigénylők is, akik még eredeti lakóhelyükön ugyan, de mindenféle megélhetési lehetőség nélkül várták, hogy az ország sváb lakta községeibe telepítsék őket/ Termeléscsökkenés következett be azokban a falvakban is, amelyeket a belső áttelepítések nem érintettek, de a kitelepítés folyamatos fenyegetettsége a sváb gazdák munkakedvét szegte, és már nem a korábbi jó gazda gondosságával művelték földjeiket. A mezőgazdasági termelés visszaesése az ország élelmiszer-ellátásának rosszabbodásán túl, kétségessé tette azt is, hogy a rövidesen újrainduló szlovák-magyar lakosságcsere feladatainak - csupán technikai szempontból - az ország meg tud-e felelni. A földreform végrehajtásának anomáliái miatt már korábban rendelkezett a nemzetgyűlés a juttatások, illetve a telepítések felülvizsgálatáról. Ez a folyamat azonban éppen a szlovákiai magyarok
