Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások

kérdések felvetődnek. Ennek megfelelően a magyar kormány sem­miféle retorziós kisebbségi politikát nem fog folytatni, eltér e recip­rocitás elvétől, és a maga belső intézkedéseinél nem hagyja magát befolyásoltatni attól, hogy Romániában és Szlovákiában milyen a magyar kisebbség helyzete." 11 A hazai nemzetiségek helyzetének megjavítására - főként az iskolai oktatás és a kultúra egyéb terüle­tein — tett intézkedések azonban a háborús viszonyok miatt torzó­ban maradtak, és csekély eredménnyel jártak. A harcok még nem fejeződtek be, amikor Szegeden 1944 no­vemberében-decemberében már formálódott a demokratikus ki­bontakozás, az újrainduló politikai élet. A december 2-án Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front széles nemzeti össze­fogást biztosító programja történelmi tényként szögezte le, hogy a háború elveszett; egyúttal megjelölte a legsürgetőbb teendőket. 12 Ezek között szerepelt a háborús bűnösök és hazaárulók felelősségre vonása. Külön kiemelte a program a demokratikus szabadságjogok biztosítását és maradéktalan érvényesítését, ezzel együtt a közélet, az oktatás, a kultúra megtisztítását a fasiszta mételytől, a faji és nemzeti gyűlölködéstől, s állást foglalt a vallási szabadság biztosítása mellett. 13 A program nem érintette külön az országban élő nemzetiségek jogi helyzetét, vagy egy később kidol­gozandó nemzetiségpolitika alapelveit. Az egyéni szabadságjogok­nak minden magyar állampolgár számára történő biztosításával a nemzetiségek jogi státuszának, kulturális, politikai, gazdasági önszerveződésének különböző problémáit is megoldhatónak, illet­ve automatikusan megoldódónak ítélte. A körülmények — Magyarország nemzetközi helyzete, a törté­nelmi tapasztalatok, a szomszéd államok törekvéseinek, az ott élő magyar kisebbségek jogi státuszának - ismeretében azonban ez az álláspont túlzott politikai optimizmusnak bizonyult. Magyarország ebben a háborúban is a vesztesek oldalán vett részt. A II. világhá­ború alatt végrehajtott határmódosítások tarthatatlansága - a béke­konferencia döntéseinek ismerete nélkül is - előre látható volt. Hisz ebben az időszakban már köztudomásúak voltak azok a cseh törekvések, amelyek ismét a tiszta nemzetállamok létrehozását, és a nemzetiségi kérdésnek belpolitikai kérdéssé „minősítését" szorgalmazták. Gyakorlatilag ekkor zajlottak Bácskában az újvidéki események megtorlásaként a véres leszámolás napjai, és Romá­niából is tízezrek menekültek hazánkba. 14 Magyarországnak tehát 11 Tilkovszky, 1992. 445. 12 Balogh - Izsák, 1977. 10-13- l6l-l65. 13 Izsák, 1985. 17-18.

Next

/
Thumbnails
Contents