Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások

kérdések felvetődnek. Ennek megfelelően a magyar kormány semmiféle retorziós kisebbségi politikát nem fog folytatni, eltér e reciprocitás elvétől, és a maga belső intézkedéseinél nem hagyja magát befolyásoltatni attól, hogy Romániában és Szlovákiában milyen a magyar kisebbség helyzete."

11 A hazai nemzetiségek helyzetének megjavítására - főként az iskolai oktatás és a kultúra egyéb területein — tett intézkedések azonban a háborús viszonyok miatt torzóban maradtak, és csekély eredménnyel jártak. A harcok még nem fejeződtek be, amikor Szegeden 1944 novemberében-decemberében már formálódott a demokratikus kibontakozás, az újrainduló politikai élet. A december 2-án Szegeden létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front széles nemzeti összefogást biztosító programja történelmi tényként szögezte le, hogy a háború elveszett; egyúttal megjelölte a legsürgetőbb teendőket.

12 Ezek között szerepelt a háborús bűnösök és hazaárulók felelősségre vonása. Külön kiemelte a program a demokratikus szabadságjogok biztosítását és maradéktalan érvényesítését, ezzel együtt a közélet, az oktatás, a kultúra megtisztítását a fasiszta mételytől, a faji és nemzeti gyűlölködéstől, s állást foglalt a vallási szabadság biztosítása mellett.

13 A program nem érintette külön az országban élő nemzetiségek jogi helyzetét, vagy egy később kidolgozandó nemzetiségpolitika alapelveit. Az egyéni szabadságjogoknak minden magyar állampolgár számára történő biztosításával a nemzetiségek jogi státuszának, kulturális, politikai, gazdasági önszerveződésének különböző problémáit is megoldhatónak, illetve automatikusan megoldódónak ítélte. A körülmények — Magyarország nemzetközi helyzete, a történelmi tapasztalatok, a szomszéd államok törekvéseinek, az ott élő magyar kisebbségek jogi státuszának - ismeretében azonban ez az álláspont túlzott politikai optimizmusnak bizonyult. Magyarország ebben a háborúban is a vesztesek oldalán vett részt. A II. világháború alatt végrehajtott határmódosítások tarthatatlansága - a békekonferencia döntéseinek ismerete nélkül is - előre látható volt. Hisz ebben az időszakban már köztudomásúak voltak azok a cseh törekvések, amelyek ismét a tiszta nemzetállamok létrehozását, és a nemzetiségi kérdésnek belpolitikai kérdéssé „minősítését" szorgalmazták. Gyakorlatilag ekkor zajlottak Bácskában az újvidéki események megtorlásaként a véres leszámolás napjai, és Romániából is tízezrek menekültek hazánkba.

14 Magyarországnak tehát 11 Tilkovszky, 1992. 445. 12 Balogh - Izsák, 1977. 10-13- l6l-l65. 13 Izsák, 1985. 17-18.