Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások
elemi érdeke volt, hogy minél korábban foglalkozzék az itt élő nemzetiségek helyzetével, és számukra az egyéni és kollektív szabadságjogok lehető legszélesebb skáláját biztosítsa. A nemzetiségi jogok általános, azonos elvek szerinti, az ország összes nemzetiségére kiterjedő rendezése nemcsak egy demokráciát építő nemzet elemi létérdeke, de az ország akkori körülményei között egyedül ez teremthetett volna erkölcsi és jogi hivatkozási alapot a szomszéd államokban élő magyar kisebbségek képviseletéhez. Mindezek következetes végiggondolását azonban sem az egyes pártok, sem a kormány nem végezte el. Ezt bizonyítják a következő hónapok kapkodó, egyenetlen, sokszor jogi háttér nélküli intézkedései. Előbb azonban vegyük sorra azokat a dokumentumtöredékeket, amelyek az egyes pártok állásfoglalásait tükrözik. Először egy demokratikus, elvi nemzetiség politika alapelemei az MKP programjavaslatában fogalmazódtak meg, amelyet még a háború alatt, 1944. október 2-án Kállai Gyula és Rajk László készített el. Egyenjogúságot, szabad fejlődést ígért a hazai nemzetiségek számára, valamint síkra szállt a nemzetiségi jogok részletes kidolgozása mellett. 15 Ez azonban nemcsak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványából, hanem az MKP első országos értekezletének határozataiból is - amelyet 1945. május 20-21-én tartottak - kimaradt. Mindössze a szomszédos népekkel való jó kapcsolat kiépítését hangsúlyozták. 16 Az általános megfogalmazást valószínűleg az motiválta, hogy a párt vezetőségének megítélése szerint más volt a prioritása az ország előtt álló feladatoknak. S e kérdés megvitatását a többségében újonnan szervezett, politikailag tájékozatlan és képzetlen tagság miatt sem tarthatta indokoltnak. 17 De ezen túlmenően szerepet játszhatott ebben az is, hogy a párt vezetése ekkor még lehetségesnek tartotta a szlovákiai magyarok és a magyarországi nemzetiségek, így a németek vagy szlovákok ügyének egymástól való elválaszthatóságát, külön képviseletét. A Magyar Kommunista Párt a Rajk László és Kállai Gyula által készített programjavaslat megvalósítására csaknem egy évvel 1 Újvidéken, valamint Zsablyán és környékén 1942. januárjában magyar csendőri és katonai alakulatok a polgári lakosság ellen véres leszámolást kezdtek. Ennek megtorlásaként 1944 végén és 1945 elején a Vajdaságban szerb partizánok hasonló atrocitásokat követtek el a magyar lakosság ellen. A magyar hadsereg 1944. szeptember közepén kezdte meg Székelyföld kiürítését. Ezt követően mintegy 300 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására. 15 Izsák, 1985. 17-18. 16 Rákosi - Szabó, 1979. 89. 17 Kővágó, 1985.292.
