Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig
Megye Kitelepített községek száma Az áttelepítettek száma Tolna 8 11 928 Vas 12 2519 Veszprém 5 1 113 Összesen 108 116 952 A telepítéseket összegző jelentés az akció folyamatos jellege, a megyei és országos összesítések közötti időbeli eltérés, valamint a statisztikai adatszolgáltatás hiányosságai miatt nem tekinthető abszolút pontosnak. A fél év alatt végrehajtott telepítések nagyságrendjéről azonban hű képet nyújt. Egy másik, szintén a külügyminiszternek írott összefoglaló szerint Magyarországról 1946. július 1-jéig 120 000 német nemzetiségű személy lett kitelepítve. A kitelepítettek tulajdonában 280 000 kat. h. föld volt, amelyből 100 000 kat. holdat osztottak ki. A még rendelkezésre álló földre 105 000 magyarországi igényjogosult van, akik a földbirtokreform során nem jutottak földhöz, valamint 132 981 vagyontalan személy, akik a háború alatt és után a környező államokból menekültek ide. 244 1946 elején kiéleződött a koalíciós partnerek közötti ellentét a kitelepítések és az ezzel párhuzamosan folyó országon belüli telepítések aszinkronja miatt. Ezt a folyamatot erősítette a nagyarányú vagyonpusztulás, a telepesek hozzá nem értése miatt bekövetkezett mezőgazdasági termelésvisszaesés, valamint a jogtalan földelkobzás. A kialakult helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy az érintett területeken a mezőgazdasági termelés összeomlásának elkerülése elengedhetetlenné teszi a földreform végrehajtásának és a telepítéseknek összehangolását, bizonyos értelemben az egész földreformvégrehajtás újraszabályozását. Az egyébként is meglévő véleménykülönbségek az eddigi földjuttatások felülvizsgálata kapcsán mélyültek el. A Független Kisgazdapárt az eddig végrehajtott földelkobzások egy jelentős hányadát törvénytelennek ítélte. Különösen nehezményezték a 200-100 hold közötti parasztbirtokok csereingatlan nélküli kisajátítását, a községi földigénylő bizottságok ellenőrizetlen és folyamatosan változó igényléseit, juttatásait, ami lehetetlenné tette a vagyonbiztonság kialakulását. Sok helyütt akkor is elkobozták a 100 kat. hold alatti ingatlanokat, ha az igényjogosultak máshol már földhöz juttathatók voltak. Éppen ezért a földreform „forradalmi MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28.
