Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig
lendületét" - a községi földigénylő bizottságok hatáskörének jelentős mértékű csorbításával - fékezni igyekeztek. Javaslataik szerint a községi földigénylő bizottságok 1945. október 1. utáni megváltási, vagy elkobzási terveit csak az Országos Földbirtokrendezési Tanács előzetes hozzájárulásával lehet végrehajtani. Időbeli határt akartak szabni az igénylések benyújtásának is, hogy a folyamat áttekinthetőbb és majdan lezárható legyen. Ezért azt javasolták, hogy január 1. után csak azoknak az igényeit lehessen figyelembe venni, akik eddig önhibájukon kívül - katonai szolgálat, deportálás, fogság - nem jelenthették be igényeiket. A törvényesség és a vagyonvédelem fokozottabb biztosítása érdekében ragaszkodtak ahhoz is, hogy amíg az elkobzás vagy megváltás tekintetében jogerős határozat nincs, addig az igénylő a kiosztott ingatlant csak mint haszonbérlő tarthatja birtokában. A juttatások véglegesítéséig az ideiglenes birtokba helyezésekkel a jogosulatlanok birtokszerzéseit akarták visszaszorítani. Ragaszkodtak ahhoz is, hogy azok a községi földigénylő bizottságok, amelyek nem a törvényességnek megfelelően működtek, vagy amelyek nem teljesítik felettes szerveik utasításait, a földművelési miniszter által feloszlathatok legyenek. Elégedetlenek a Népgondozó Hivatal belső telepítési munkájával is, ezért egy külön kormánybiztosság felállítását kérték. A Független Kisgazdapárt javaslatai nyilvánvalóan elsősorban a 100-200 kat. hold közötti parasztbirtokok, s a módosabb gazdák saját tagságuk és választóik - érdekeinek védelmét igyekeztek elérni. Az azonban már az egész ország érdekét szolgálta, hogy a megváltozott belpoltikai viszonyoknak megfelelően a szakszerűséget az akció forradalmi jellege elé helyezték. Ezt a törekvésüket a Szociáldemokrata Párt is támogatta. Megegyezett a véleményük abban is, hogy a községi földigénylő bizottságok egyoldalú összetételét meg kell változtatni, és hatáskörét csökkenteni szükséges. A szociáldemokraták egyébként is nehezményezték, hogy nem rendelkeznek politikai súlyuknak megfelelő hatáskörrel e kérdésben. 245 A Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt viszont azzal vádolta a javaslattevőt, hogy a földreform eddigi vívmányait megkérdőjelezik, a telepesek utólagos, visszamenőleges fölülvizsgálatával pedig az ország mezőgazdasági termelésének további destabilizációja következik be. Elfogadhatatlannak tartották a népi szervek A Népgondozó Hivatal Telepítési Főosztályának vezetője, Hajdú István /NPP/, s az OFT. tagjai között is többségben voltak az NPP és az MKP képviselői. - PIL. 283f. 10. cs. 2ö9. ö.e.
