Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - Telepítések 1946 júniusáig

a nemzeti bizottság és a földigénylő bizottság azon közös kérése is, hogy „mivel a lakosság hangulata nyugodt, rendzavarás nem történt" az idevezényelt rendőrséget vonják vissza. De akadályozta a rendőrség a mezőgazdasági munkák végzését is. Sokszor indokolatlanul kirándulásra vagy magán céljaikra vették igénybe a munkába igyekvő vagy fáradtan hazafelé tartó fogatokat. „Kijárnak a határ különböző részeibe vadászni, ahol a határban dolgozók élete és testi épsége állandó veszélyben forog, mert hadipuskával vadásznak." Állatbőrök után kutatva sorozatos házkutatásokat tartanak, „mely alkalommal minden nekik tetsző dolgot az érdekelt tulajdonos tiltakozása ellenére egyszerűen elvesznek. Panaszkodni azonban senki nem mer, mert eddig senki nem volt, aki panaszukat orvosolta volna."

227 A kalocsai körzet falvaiból — miután a földigénylő bizottságok és a telepesek „régóta óhajtott kívánsága volt (...) a községekben lakó kilakoltatott és szemtelenkedő magatartást tanúsító volksbundisták elszállítása, munkaszolgálatra összegyűjtése" - január 10-én a l6-60 éves kor közötti munkaképes férfiakat a NH Kiskőrösre szállíttatta, ahonnan ismeretlen helyre vitték őket.

228 A közigazgatási tisztségviselők megbízhatósága a tényleges kitelepítések megkezdése után még nagyobb hangsúlyt kapott. Politikai lojalitásuk a legfontosabb kritériummá vált. Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye kommunista alispánja ezt nem is titkolta, amikor a vármegye valamennyi polgármesterének, főjegyzőjének és községi elöljáróságának körlevelében a következőket írta: „Figyelmeztetem Főjegyző Urat, hogy az érdekelt községekben megfelelő és alkalmas tisztviselők jelenléte - a kitelepítés zavartalan lebonyolítása végett - elsőrendű közérdek. Amennyiben később a kitelepítés során megállapítást nyerne, hogy a rendeletek végrehajtása megfelelő alkalmazottak hiányában nehézségekbe ütköznék, úgy a Főjegyző Urat fogom ezért felelősségre vonni."

229 Általános sérelme a helyi önkormányzatoknak, hogy a telepítési miniszteri biztosok a kitelepítések megkezdése előtt 10 nappal ami törvényben előírt kötelességük volt - nem értesítik őket, így fölkészülni sem tudnak a rájuk háruló feladatokra. Sok helyütt előfordult, hogy a kitelepítendők névjegyzékének összeállítását szintén a törvényi szabályozás ellenében - az adott település polgármestereitől, képviselőitől nem is kérték, ennek ellenére a kitelepítést végző „oszlop" már kész jegyzékkel érkezett a helyszínre. A mentesítési eljárás után átadott vagonjegyzékek és a PMÖL. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja 1753/1946. MOL. J.Gy. Belügyminisztérium Népgondozó Hivatal iratai 23520/1946. PMÖL. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 1782/1946.