Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

Nemzetiségpolitika Magyarországon - 1945 - Koncepciók és realitások

képviselte, hogy az egyénnek meg kell hajolnia a közösség, az anyanemzet, illetve az állam érdekei és intézkedései előtt, hisz ezek célja úgyis a közösség, és ezzel együtt az egyén védelme. Németország ebből kiindulva a német kisebbségeket mint „saját kisebbségét" szervezte. Hódító céljai érdekében különleges jogok biztosítását igyekezett elérni számukra, valamint szorgalmazta és támogatta mind egyéni, mind pedig csoportos hazatelepedésüket. Hitler 1939- október 6-ai beszédében hirdette meg a „más or­szágokban élő asszimilációnak kitett német ,népforgácsok' áttelepí­tésének programját". 6 Ezeknek az elveknek és céloknak megfelelően Németország a П. világháború alatt a német kisebbsé­gek egy részét, így a dél-tiroli, kelet-lengyelországi, baltikumi (észt, lett, litván), bukovinai, besszarábiai, horvátországi, bulgáriai néme­teket hazatelepítette. Hitler beszédére Horthy november 3-án kelt levelében reagált. A kormányzó üdvözölte és támogatta a magyarországi németség önkéntes áttelepítésének lehetőségét, ám német részről a kérésre csak halogató válaszok érkeztek. 7 Újabb sikert tudhatott magáénak a határozott beavatkozási jogot követelő német népcsoport-politika a tengelyhatalmak máso­dik bécsi döntését - 1940. augusztus 30. - követően. Németország ugyanis a területi gyarapodás áraként, elfogadtatta a magyar államférfiakkal az ún. bécsi német népcsoportegyezményt. Ezzel biztosította a Volksbundnak a magyarországi németség szervezésé­ben a monopolisztikus helyzetet, elismerte a nemzetiszocializmus körükben való terjesztésének szabadságát, s megteremtette a nép­csoport-autonómia elérésének lehetőségét. ,A bécsi német népcsoportegyezmény a Romániától Magyaror­szágra csatolt területek lakossága vonatkozásában kimondta ön­kéntes áttelepülésük lehetőségét a Német Birodalomba. A magyar kormány azonban arra számítva, hogy ez a lehetőség - Hitler tervé­nek megfelelően - előbb-utóbb kiterjeszthető lesz Magyarország egész német lakosságára, idejében tájékozódni kívánt arról, kik azok, mekkora tömeget és milyen társadalmi rétegeket jelentenek, akik Németország javára optálnak. Az 1941 februárjában lebonyolí­tott népszámlálás adott alkalmat ilyen tájékozódásra: a potenciális kitelepítendők körébe tartozónak azokat tartották, akik magukat nemcsak német anyanyelvűnek, de német nemzetiségűnek is val­lották, megsértve ezzel a magyar nemzetfelfogást, amely az ország 6 Tilkovszky, 1992.438. 7 Tilkovszky, 1992.438.

Next

/
Thumbnails
Contents