Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések előkészítése

Bírálta a készülő végrehajtási utasítást a Szociáldemokrata Párt is. Korábbi, kollektív bűnösséget elutasító álláspontja újbóli erőteljes hangoztatása mellett, a végrehajtási utasítás elnagyoltságára, párt és egyéni szempontok érvényesülésére, a kitelepítő szervek ellenőrizetlenségére, a jogi abszurdumokra ismét éles hangon hívták föl a figyelmet. A párt Külpolitikai és Nemzetiségügyi Osztályának részletes elemzéséből — amely 1946. január 7-én íródott szakszerűsége, a folyamatok „előrelátása" miatt hosszabban idézünk: „A végrehajtási utasítás (VU) legfőbb hibája az, hogy nem írja elő részletesen, milyen alapon történjék a kitelepítendők, ill. mentesítendók listáinak összeállítása (a Statisztikai Hivatal anyagának hiteles kivonatolása, s ennek eljuttatása az illetékesekhez, volksbundista listák összeállítása a vidéki politikai rendőrség által?), semmiféle kiigazítási és ellenőrzési lehetőséget nem nyújt, tág teret enged az önkénynek, és lényegében alárendelt közigazgatási szervek megfellebbezhetetlen ítéletére bízza több százezer ember életsorsának, állampolgárságának, vagyonbiztonságának ügyét. A VU jelentősen súlyosbítja az alaprendeletet, mert a mentesítések számát (éspedig nemcsak a német nemzetiségűekre, hanem a német anyanyelvűekre vonatkozóan is!) 10 %-ban maximálja, sőt még a 10 %-os határt is súlyosbítja azzal, hogy ezt nem országos viszonylatban, hanem járásonként írja elő (ami a bányavidékek - Brennberg stb.- szempontjából, de egyes megbízható területeket - Fertőrákos stb - tekintve is rendkívül aggályos). Önkényes eljárásokra és koirupcióra ad módot az is, hogy a mentesítendók jegyzékét összeállító bizottság semmiféle előírást nem kap arra vonatkozólag, milyen „érdemsorrend" alapján történjék a mentesítendók besorolása (...) A helyzet az lesz, hogy az ján azokra, akikről a járási bizottság megállapította, hogy mint német nemzetiségű egyén, a hitlerista terror ellenére is nemzethűségüknek és demokratikus érzelmüknek bizonyságát adták. - Aki nem volt sem tagja, sem támogatója hitlerista szervezetnek, az a kitelepülésre 3 évi határidőt kaphasson, s vagyonát szabadkézből értékesíthesse. - A Zsidó Tanács analógiájára a kitelepítendő németek számára érdekképviseleti szerv létesítendő, amely 4-5 tagból állna. „Ez az érdekképviseleti szerv a kitelepítés lebonyolításában a Kormánybiztosság rendelkezésére állana, a potsdami határozatokban lefektetett elvek keresztülvitelét illetően a méltányos kívánságok előterjesztését végezné, s az érdekeltek képviseletét úgy a magyar, mint a német hatóságok felé ellátná". - Deklarálja a végrehajtási rendelet, hogy a kitelepítettek vagyonát a magyar állam tulajdonába átszállottnak tekinti. Az SZDP javasolta, hogy bizonyos foglalkozásoknál — így a bányászoknál, akik a szakszervezetek révén, már a korábbi években is támogatták a munkásmozgalmat — mentesítési automatizmus lépjen be. A kérést a bizottság elutasította. - MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 11437/1945.