Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])

A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések előkészítése

alapján készültek, s nem az ország egyes vidékein erre az időre kialakult valóságos folyamatok figyelembevételével.

199 Ehhez kapcsolódóan körvonalazódott a kitelepítéseket végző hivatali apparátusnak a feladat- és jogköre is. Az új szervezet - az elképzelés szerint - a Népgondozó Hivatal keretén belül, alapvetően annak a személyi állományára épülve működik, de irányításával külön miniszteri biztosokat bíznak meg. Feladatukat a következőkben határozták meg: „1. Gondoskodik a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester által rendelkezésre bocsátott névjegyzékekben felsorolt áttelepülésre kötelezettek összegyűjtésének és berakodó vasúti állomásra szállításának tervszerű és zavartalan lebonyolításáról, és elrendeli az ehhez szükséges szállítóeszközök kirendelését, illetőleg igénybevételét. 2. Megszervezi a vasúti szállítást, ellenőrzi a berakodást és ellátja a szerelvényeket vonatbiztosító személyzettel. 3. Megszervezi az egészségügyi szolgálatot úgy, hogy minden vonatot legalább egy orvos és egy ápolónő kísérje, és a betegek részére legalább egy fűthető kocsi álljon rendelkezésre. 4. Ellenőrzi, hogy a kitelepülésre kötelezettek zár alá vett ingóságainak leltározása szabályszerűen megtörtént-e, rendelkezik a leltárba vett ingóságok mikénti megőrzése tekintetében, abban az esetben, ha az addig tett intézkedések nem volnának megfelelőek. Az ehhez kapcsolatos munka elvégzéséhez a szükséges kézi és fogatközerőt is kirendelheti. 5. Rendelkezik a karhatalom felett, és gondoskodik, hogy szükség esetén megfelelő karhatalom álljon rendelkezésre. 6. Megtesz minden olyan intézkedést, amelyre a végrehajtás zavartalanságának biztosításának céljából szükség van."

200 A rendelettervezet a minisztertanácsi vita és a nemzetgyűlési interpellációk hatására a következő hetekben több ponton módosult, de alapvetően meghagyta a kitelepítési miniszteri biztosok korlátlan jogkörét, és a helyi hatóságok kiszolgáló, asszisztáló szerepét. Bár a rendelettervezet a teljes kitelepítéssel számolt, mégis a mentesítendók aránya is számottevő lehetett, amit ez a számbavétel nem is említ, csakúgy, mint azt a tényt, hogy 1945 decemberében Magyarországon egyszerűen nem volt — az elmenekülések, SS-be való besorozás miatt - 450 000 német. Fehér István 370 000-380 000 németet említ. A gyűjtőtáborok felállítását, és a táborokba tömörítést csak elkezdték, de a terv szerint szisztematikusan nem vitték véghez. A néhány héttel később megkezdett kitelepítések ugyanis már egy egészen más helyzetet teremtettek. - Fehér, 1988.85. 2 A kitelepítések lebonyolítását gyakorlatilag teljes egészében a belügyminiszternek alárendelt kitelepítési biztosokra bízták, nekik rendelve alá a működésük területén lévő minden közigazgatási hivatalt és hatóságot, beleértve a szakminisztériumoknak alárendelteket is. - PIL. 274. f. 10. cs. 35. ö.e. - Fehér, 1988. 79.