Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A telepítések végrehajtásának útvesztői - A kitelepítések előkészítése
William Key vezérőrnagy december 10-én Vorosilov marsallal folytatott beszélgetése után írásban is eljuttatta a Berlinben székelő amerikai katonai hatóságoknak a magyarországi németek kitelepítésével kapcsolatos kívánságait. Ennek megfelelően: a vonat parancsnokai angol és német nyelvű utasítást kapnak a vonat menetrendjéről, a létszámról és a rendeltetési helyről. Felhatalmazásuk nélkül Magyarországról vonatok nem indíthatók. Ugyanakkor a magyar hatóságok kötelesek minden vonat indulási időpontjáról, útirányáról, érkezési idejéről, az úticélról, valamint a szállított személyek számáról a berlini amerikai hatóságokat értesíteni. Ragaszkodtak a kitelepítendők orvosi vizsgálatához, a ragályos betegek kiszűréséhez, valamint pontos névjegyzékhez, amelyen a név, kor, nem, nemzetiség, lakhely feltüntetését kérték. A levél egyébként 300-400 000 sváb kitelepítéséről szól, ami újabb zavart idézett elő a Tildy-kormányzatban. 201 Hyen kül- és belpolitikai előzmények után a Minisztertanács 1945. december 22-i ülésén tárgyalta, és éles viták után ugyan, de elfogadta a magyarországi németek kitelepítéséről szóló I233O/I945. M.E. sz. rendeletet, amely minden olyan magyar állampolgár Németországba való áttelepülését kimondja, „aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt." Az 1945. december 29-én közzé tett rendelet végrehajtása ellen újabb tiltakozó mozgalom bontakozott ki az országban. Mindszenty bíboros december 31-én Tildy Zoltánnak írt levelében a kitelepítéseknek a téli hónapokra történő felfüggesztését, valamint a német anyanyelvűek teljes mentesítését kérte. Hivatkozott arra, hogy az anyanyelv minden ember számára természetes jog, amelyért egyetlen állam sem büntetheti polgárait. A 2.§. 1. bekezdésének — amely a német nemzetiségű személlyel együtt élő kiskorú gyermeket és házastársat mentesíti a kitelepítés alól — módosítását javasolta úgy, hogy aki ellen nincs jogerős bírósági ítélet, az maga is maradhasson, mert így „irtózatos kétség elé állítják az ártatlan házastársat, menjen-e gyerekeivel a bizonytalanságba a kenyérkereső apával vagy nevelő anyával, vagy szegje meg az oltárnál tett sírig tartó hűségesküjét". 202 A kormányfő válaszában hangsúlyozta, hogy nem áll módjában a téli hónapokra a kitelepítések felfüggesztése, mert azt 1946 MOL. J.Gy. Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztályának iratai II./28. MOL. J.Gy. Miniszterelnökség iratai 713/1946.
