Kecskemét város és körzete II. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1994)

Terrestris causaja leváltatván, ugyan az megírt Városban lakos Kocsis Barna Mihály, mint I. és Reus ellen criminalis actioja legitimus procátora által illyen képpen proponáltatik. Miképpen az felsőb 1706. esztendőben említett I. és Reus, nem tudatik micsoda gonosz lélektűl viseltetvén, eltökél­lett szán-szándékkal mindazonáltal félretévén Isten s Országunk s az Ter­mészet törvénnyeit, maga házastársa hajadon leányötcsét, Kovács Katát megparázítván, szüzességében erőszakoképpen edgynehányszor megrontot­ta. Minthogy pedig efféle s hasonló gonosz cselekedeteket Isten s Országunk Törvénnyei, signanter Sancti Ladislai liber 1. Caput 32., nec non Uladislai 7. Articulus 47., ita et Partis I. Tituli 15. et 14. kemény büntetés alatt tilalmaznának. Ahhoz való képest azon törvényekben lett büntetés szerént kívánnya az M. és A. procátora másoknak rettentő példájokra hóhér által végben viendő fővételre ítéltetni. Mely gonosz cselekedetet is az 1706. esz­tendőnek Karácson Havának 13. napján böcsületes Váras Bírái és Esküttyei előtt nem tagadván, mind maga az I. és Réus, mind pedig az erőszakot szenvedett leánzó circumstantialiter megvallottak, az mely iránt religállya ezen causában levő Bírák Uraimékott a sokszor írt böcsületes Város Protho­columára, melynek is firmiter hie quoque Loci inherendo ut supra kívánnya megbüntettetni s reális és effectiva executioban is vétettni, et R. R. Az I. és Reus personaliter adstálván, feleli: nem tudgya, cselekette­ie, [sic!] vagy sem. Annak utánna pedig examinálván, ujobban felelte: Részeg korában nem tagadgya, hogy nem cselekette volna, azt sem tudgya, meny­nyiszer. Fassionum autem in actione specificatarum personarum R. R. Protho­colo Nro. insertarum tenor esset talis: Anno 1706. Die 6. Decembris Kovács Kata maga kényén, minden kényszerítés nélkül, böcsületes Fő Bíró Bede János, Kis Bírák Sándor Márton, Toka Dömötör, Hadnagyok pedig Csősz István és Herczeg István Uraimék előtt megvallotta: Hogy az ötödik tizedbé­li Kocsis Barna Mihály őtet, úgy mint feleségének hajadon leány edgy testvér húgát, legelsőben is az 12dik tizedbéli istálóban erőszakosképpen lenyomván, szüzességében megrontotta, noha megírt istálóbann is sok rend­ben, mind az által az ötödik tizedbeli istálóbann is azon gonosz cselekedetet száma nélkül elkövette, valamikor pedig illyetén gonoszra eltökéllet szándé­kát az leánzó látta volna, mindenkor sírt előtte, sőt legelső cselekedetinek alkalmatosságával nagyon is rikotott, de csak pofon ütötte Barna Miklós sógora, mondván néki, ne rikocs, úgymond, ebatta. Anno supra notato Die 13. Decemberis böcsületes Fő Bíró Bede János Uram convocálván az böcsü­letes Tanácsot, signater Mago Mihály, Nemzetes SZÍVÓS János, Máthé Ko­vács, Csaba Mátyás, Szabó János, Kamarás János, Bőlcskei Gergely, Péter János, Csorba István, Kis István, Marko András és Kállai László Uraimé­kat, jelen lévén Nemzetes Vitézlő Literati János Hadi Commissarius Uram is, ő Kegyelmek jelen létekben Barna Mihály megvallotta: Hogy ennek előtte négy esztendővel, böcsületes Mago Mihály Uram Fő Bíróságában, midőn ő a Dömötör tizedgyebéli kocsis volt, ugyanazon tizedbéli istálóban,

Next

/
Thumbnails
Contents