Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)
Dokumentumok
dett az Ur Udvari Kapitány Uram a minap, hogy vasat hozatott ide, mert semmire nem épülhettünk volna. Az mi szükséges requisitumok kívántatnak, azokat előre megcsináltatnám, hogy in tempore az készhez nyúlhatnánk. Deszkákat is, ha méltóztatnék Nagyságod ide parancsolni, hajókot és tombácokat csináltatnék most szaporán belőle. Dolgossunk nintsen parasztemberbül álló. Az hajdúsággal dolgoztatok öt-öt garast fizetvén napszámra, de pénz itt nintsen, az mibül fizessek, eddig is az magam cassámbul fizettem. Sem commissárius, sem senki itt nints, az ki valamit erogálna, vagy percipiálna. Ezen a héten meglátom, mire mehetek az munkával. Ajánlom Nagyságod méltóságos személyét Isten kegyelmes oltalmában, magamat penig Nagyságod kegyelmességében. Maradván holtig Nagyságodnak, kegyelmes Fejedelménak alázatos engedelmes híve, szolgája Csajági János. Imsós, 7. Junii 1705. (Rávezetve a válasz fogalmazványa:) Replica. 17. Junii Anno 1705. In castris Agrien. 1 Hűsége levelébül az oda való dolgokrul tudósítását értyük. A vasat a' mi nézi, már aszt küldvén alá, remélljük, addig oda érkezet, magunkal is viszünk többet. Deszkák iránt is már tettünk ujjab dispositiokat. A szükséges cassa is Udvari Kapitányunk kezéhez küldetet. Az ott való munka miként és micsoda ment véghez, továb is informálljon. Expedita. Protocollata. 1/ A fogalmazatban a hely így hevenyészve szerepel, a helyes keltezés: In castris nostris ad Agriam positis. 164. Kecskemét, 1705. június 14. Seres György szolnoki harmincados jelentése II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hogy a Kecskemétre érkezett görög kereskedők 40 bál abáját megvette, intézkedést kér kifizetésükre. Eredeti. MOL G. 19. RSzL II. 2. e/A. (Külső címzés:) Serenissimo Electo Transylvaniae Principi ac Domino Domino Francisco Rákóczi de Felső Wadász etc. In castris Suae Serenitatis. (Gyűrűspecsét.) Serenissime Princeps, Domine Domine Clementissime. Devotae fidelitatis fideliumque servitiorum meorum in gratiam Serenitatis Vestrae principalis demissam semper subjectionem. Méltóságos Kegyelmes Uram, az Fejedelemséged kegyelmes parancsolattyát alázatossan vévén, hogy az abát hozó törökök abájokat az militia számára elfoglallyam és megárullyam, noha törökök nem jöttének még, hanem valamelly görögök, minthogy ezek azt mongyák, hogy mostanában a törököknek ide való jöveteleket nem is remélhe-