Kecskemét város és körzete I. - Iratok a Rákóczi szabadságharcból (Kecskemét, 1992)

Dokumentumok

Magam ezeremnek, Kárándi ezerének már mustrája végbement, volt hatodfél hóra való restantiájuk, assignáltam harmadfél hóra valót, fog még restálni négy hóra való fizetések. Az Bessenyei Uramé szintén úgy vagyon, de azt még meg sem mustráltattam, hanem az Deák Ferencéhez és Ilosvai Imréjéhez fogok, de az mind a kettő is alig vagyon 400, az szegedi hadon kívül, annak penig miben legyen dolga, ex inclusis

2 Nagyságod méltóztatik kegyeimessen megérteni, kire magam is ordert küldöttem, ha jön, jó, holot nem, dispositiot töttem, hogy fogják s hozzák töb nyakas társaival Szűcs Farkas Uramat. Ezek alighanem Patér János munkái,

3 már Barkóczi Uram is, magam is parancsoltunk néki, de csak nem akar Szendrőbe menni. Azért Nagyságod parancsolatot küldgyön reája, mert már az klastromra akartam küldeni, kit nem eörömest cselekedném, csak elhiszem, az kecskemétiek is eő általa corrumpáltattanak. Az praemittált hadakon kívül Nyúzó ezeré, Bezerédié és az solti sáncbeli is fizetetlen Kegyelmes Uram. Ugy az szolnoki had is, azonkívül feles vagyon rabságbul szabadult, sebes és ellenségtül gyaloggá maradót,

4 azoknak is Nagyságod kegyelmes resolutioja szerint contentumot kelletik tenni, és így ezen summa elégtelen mindazoknak suppleálására. Ha azért Kegyelmes Uram, Nagyságod mindezeknek kegyeimessen resolvál contentumot tétetni, az töb hadak is elérkezvén, csak könyen fog 40.000 forint megkívántatni. Deák Ferenc, Ilosvai hada és az solti gyalogság (ki roszra is fákat volt, mint Bakóczi Uram referállja),

5 az munderumot várja, vagyon is szükségek reája, ha csak az solti hajdúságnak is, méltóztassék Nagyságod hova hamarab elküldeni. Az Nagyságod kegyelmes dispositiója szerint az vármegyéknek írtam volt, hogy ide Hatvanhoz jőjenek. Nemes Heves és Bihar már jelen vadnak, az többi útban vagyon, Nagyságod mit méltóztatik parancsolni, oda menjenek-e? vagy itten maradgyanak, kegyelmes parancsolattját Nagyságodnak elvárom. Nemes Bihar Vármegye dézmája iránt Nagyságodnál alázatossan instáltam vala. Considerálván sok romlásit s naponkint való szenvedésit és kárvallásit, Nagyságod méltóztatot volt kegyelmes ígéretet tenni. Az dézmások penig Kegyelmes Uram, actu is impetállyák az szegénséget, holot az Berettyón túl való földön éppen semmi vetés nincsen, úgy szöllő munkában, sőt az Berettyó mellet is tűrhető, az szöllők is nagyobbára az bloquádának sok confusiói miá míveletlenek. Azért iterato alázatosson instálnak Nagyságod előt, azon kegyelmes ígéreti szerint megeengedni nekik méltóztassék, kiket magam is alázatossan recommendálok, mivel mostan is szép compániával vadnak, s más felől az bloquadában jelen vadnak. Kirül Nagyságod kegyelmes resolutióját elvárom. Azomban magamot sem felejthetem, Kegyelmes Uram. Kecskeméti jussomat már demonstráltam is, még sincs semmi resolutióm. Eddig is Nagyságodat tekintettem, de mivel jussom csak elhalgatatot, Nagyságod engedelmébül én bizony rajtok megveszem. Ki is annuatim 1010 forintra megyén, az többi Nagyságodat illeti most, de ha Kohári István meghal, reám száll. Az körösi, kecskeméti két sereg Ilosvai hadábul ál csak, zsoldosnak mentenek, én ezeremhez mustráltatom. Az városok állítsanak...

6