Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)

Szabályrendeletek

kat a kiszabott büntetés alá vonatná, kiki intetik, hogy az olyas árkoltatásait húzassa be, mert a kiszabott büntetés alól — világosságra jóvén engedetlensége — fel nem mentetődik. IV.1504. h/2.312-313. p. 289.1821. április 9. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA JAVÍTJA A NAGYÁLLATTARTÁS FELTÉTELEIT Tapasztaltván, hogy a gazdálkodásnak egyik fő ága, a baromtartás naponként mmdinkább hanyatlani kezdene, s emmiatt számos lakosok a közterhek viselésére, elegendő járójószágok tartására tehetetlenné válnának, ezen tárgyat annakokáért a tanács köztanácskozása alá vette, és a baromtartásnak jobb lábra állítása, virágoztatása és bátorságba való helyeztetése, s ezek által a közönség legelőinek a helyes és teherhordozó lakosok által éreztethető használása tekintetéből következő határozásokat tett, úgymint: 1. Pusztaszeren ugyan a pusztagazdának már kiadatott, Bugaczon pedig a csősznek kiadandó környülállásos és szoros instructiónak

1 pontosan leendő megtartása nemcsak a nevezett gazdának és csősznek szoros kötelességek fog lenni ennekutánna is, hanem hogy a pásztorok is azon instructióból ő rájuk tartozó czikkelyeknek és más fennálló rendeléseknek nem tudásával magokat ne menthessék, a közelebb jövő tanácsi gyűlésben mind az említett pusztagazda és csősz, mind minden számadó gulyások és csikósok a tanács elibe állíttatni s azokhoz leendő szoros magok alkalmaztatására megintetni rendeltettek. Hogy azonban 2. A felvigyázás és a rendeléseknek megtartása annál inkább foganatban tartathasson, még a marha nyaral, minden holnapban egy több tagokból álló s kimenés napja előtt kinevezendő deputátió egynéhány electusokkal és gazdákkal együtt a barmokat és méneseket meg fogja véletlenül visgálni, és ha szükségesnek látandja fel is számoltatni, egyszersmind pedig a pusztagazda, csősz és pásztorok iránt is gondos szemekkel fog lenni, ha valyon a fennálló rendszabásoknak megfelelneke? Kik közül ha hogy valamelyiket hibásnak találná, azt személyválogatás nélkül tetteinek mibenlétével együtt a tanácsnak bejelenteni tartozik. Szinte azon deputátió 3. Esztendőnként a környülállásokhoz képest május végén vagy június elején mind a barmokat, mind a méneseket gazdák és pásztorok marháival együtt számon veszi, és mivel a járásoktól eddig fizetni szokott árendának megfizetését az illető árendások több esztendők alatt sem tellyesítették, s azon czélnak, mely a tanácsnak a járások árendába való kiadására nézve jobbnak látszott, meg nem feleltek, azon árendák e folyó esztendőre megszűnnek, és a helyett szájpénzt fog fizettetni, melynek mennyisége akkor fog minden esztendőben elhatároztatni, midőn a tisztelt deputátió a marhák és lovak számokról úgy nemkülönben a juhokról is az