Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti szabályrendeletek 1659–1849 (Kecskemét, 1991)

Szabályrendeletek

illető hivatal a magok mdósításaikat béadandják. Tellyességgel nem akarván a nemes tanács, hogy a midőn a baromtartás hanyatlásán segíteni kívánna, a járásoktól eddig fizetett árendán is felül a gazdaságot még nagyobb fizetéssel terhelje, sőtt az a czélzása, hogy a marhák és más jószágok számához képest amennyire lehet, az azoktól való fizetést könnyebbítse. De hogy mindemellett 4. A szájpénzek restantiába ne maradjanak, az a folyó esztendei perceptor úr a deputátió által kidolgozott és kezéhez adandó lajstrom szerint miden esztendőben kecskeméti Cypriáni vásárra

2 oly pontosan beszedni köteles lészen, hogy aki akkor eleget nem tenne, annak marháját vagy lovát elhajttatja, és a tartozás erejéig a város cassájának eleget tétethessen. 5. Nagy terhére lévén a gazdaságnak az is, hogy a pásztorok, habár magoknak annyi jószágaik nem voltak is, kények szerint telelőre annyi jószágot oszlatnak a gazdaságokhoz, hogy a gazdát, kivált a takarmánynak szûkiben a marhatartástól is kedvetlenítette. Ezen rendetlenségnek eltávoztatására szinte a deputatióra fog bízódni annak idejében az is, hogy a pásztor melyik gazdához hány darabot adhasson telelőre, de csak azon harhákból, melyektől a szájpénzt megfizette. Továbbá: 6. Hogy a pusztagazda és a csőszök által telyesített vigyázaton kívül is még nagyobb bátorság szereztessen, a pusztázó hadnagyok közül hetenként változtatva kettő ugyan Pusztaszeren, egy pedig a csősszel együtt Bugaczon tartoznak fel s alá járkálván vigyázni, és assistentiául szolgálni a nélkül, hogy magok és lovaik tartásával a gazdaságnak avagy a pásztoroknak ezeknek jó akarattyokon kívül terhekre légyenek, s azon hadnagyok hetenként való változásokról és az alatt történt esetekről a bíróságot hazajövetelek alkalmatosságával tudósítani köteleztetnek. 7. Megjegyzésre méltónak találtatott, hogy minekutánna a lakosok közül jószágaikat nemesíteni elkezdették, következésképpen egyik avagy másik jószág között a minéműségre nagy különbség volna, a kár esetében nem lészen elegendő, hogy a pásztor darabot darabbal helyre pótolyon, hanem a bíróság arra is vigyázattal lészen, hogy az elveszett jószág mikor és minemű állapotban sikkasztatott el, s ugyanazon időben mit érhetett, a szerint a pásztorok légyenek azok gulyások, csikósok, juhászok,avagy kanászok, a kárt a becsű ár szerint kötelesek lesznek megtéríteni. Hogy utoljára 8. Egyik avagy másik kecskeméti gazda a másik felett marháinak avagy lovainak őrizetésével, habár egyik baromnál avagy ménesnél számosabb jószág volna is, ne terheltessen, a tanácsa azt rendelte, hogy közelebb jövő 1822. esztendőre a pásztorokat a nemes tanács fogja fogadni, és a lészen a fő gazda. E folyó esztendőben pedig már a titulált öreg gazda urak által már megfogadott pásztoroknak alku mellett megállapított készpénzbeli, avagy készpénzre reducálandó

3 béreik a nemes tanács által a végett meghatalmazott második bírói hivatal s illetó deputátió által fognak kifizettetni. Következésképpen, hogy a pásztorok bérei