Bláho Vince búcsúbeszéde Kecskeméten 1772-ben (Kecskemét, 1991)

azután érseki engedelemmel magyar nyelvre fordítatott. Mert másodszor a mi szerzetünk mindég egy értelembe volt a Római Anyaszentegyházzal. Keményen meghagyta a mi szerző Atyánk, Szent Ferentz, hogy semper subditi et subjecti pedibus Sanctae Romanae Ecclesiae, stabiles in fide Catholica, a Római Anyaszentegyháznak lábai alá vettet-. ».i ve állandók maradgyúnk a közönséges keresztény hitben. Efelett, kik miközülünk iskolabéli, vagy evangeliomi tanítástételre választatnak, a hitről nyilvánossan tesznek vallást, az Anyaszentegyházban bevett forma szerént; azt fogadván a többi köztt, hogy a Szent írást a régi atyáknak és közönséges Anyaszentegyháznak egyenlő értelme szerént magyarázni fogjuk, a katolika hitet mindétig megtartván és tanítván. Ha tehát rend szerént hívattattunk a lelki gondviselésre, ha az Anyaszentegyháznak tárházából s kintséból, azaz: értelméből vett igazságokat tanítottunk, a mi igénk verbum sanum, doctrina sana, igaz, tiszta, üdvösséges tudomány volt, hamisság egyelítése nélkül; következendőképpen ti ájtatos ketskeméti hívek, amint filippiek Szent Páltúl didicistis et accepistis Verbum Vitae tanúitátok és vettétek az Életnek Igéjét, mellyet néktek fejtegettünk a predikállásban. Életnek igéjét mondám, melly az örök életre, mint égő fáklya vezet: megvilágosíttya az embereknek homályos elméjét, hogy lássák s ismerjék az 12 Jesus Társaságabéli tisztelendő pap, Káldi György által, ki a fordításhoz kezdet Erdélyben, Gyulafejérvárat, 1606-dikban. Munkája kinyomtattatott Bétsben 1626ban, Pázmán Péternek, ugyan Jésus Társaságából választatott akkori esztergomi érseknek (bölts istenes könyveiben, a magyar Anyaszentegyház javára, most is élő és a tévelygő magyarokat intő tanítóna k) jóváhagyásával, hja Káldi, hogy őelőtte ugyanazon szent renden való Szántai István sok esztendeig fáradott a bibliának magyar nyelvre való fordításában. Lásd bibliája után Oktató Intését Num. VII. Az írott bibliáról Num. ÍV. beszélvén, említ egy hitelre méltó embert, ki látta az írott bibliának kétszáz esztendő előtt magyarra fordítatott nagyobb részét. Egynémelynek igazításából, kerestem ezen drága régiséget Erdélyben, Mikházán, a páter frantziskánusok monostorában; de ott nem találtatott. Ha volt is, vagy tűz emészettemeg, vagy ellenség ragadta el. Talám azon Magyar Biblia említtetett páter Káldi előtt, mellyet deákbúl fordított páter Báthori László, Remete Szent Pál rendén, Budához nem meszsze, Szent Lőrintz klastromában élő szerzetes, ki is 1456-ban múlt ki e világból Tekéntetes Bod Péternek, igeni ekklesia szolgájának, Magyar Athenásában pag. 30.