Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 3. Parasztság

pozott lehetőségeiket. Ez a polgárosodottabb, nem ritkán a leggazdagabb cívisekkel családi, rokoni kapcsolatra is lépő nemesi csoport vált igazán hangadóvá, mely a következő években is a polgári haladás egyik fó szószólója lett a városban.

360 A rendi tagolódásnál lényegesen erőteljesebb és valósabb volt a nemesek között a vagyoni különbözőség. (L. I. és a VI-VIII. táblázat.) Teljesen vagyontalan ugyan nem található közöttük, de 31%-uk a törpegazdák közé sorolható, tehát minden harmadik nemes igen szerény vagyonnal rendelkezett. Nem elhanyagolható, hogy több mint 12% volt a viszonylag csekély birtokon gazdálkodók aránya, akik a kisgazda cívisekkel állottak azonos gazdasági szinten. Kétségtelen viszont, hogy többségük jómódú, sőt gazdag volt. Több mint 30%-uk közepes birtok tulajdonosa volt, 25,9%-uk viszont egyértelműen gazdagnak számított Kecskeméten. Ez azt is jelentette, hogy a középbirtokosok között minden tizedik, a gazdagok között pedig minden negyedik nemes volt. Tekintve a lakosság egészén belüli csekély arányukat, megállapíthatjuk, hogy a Kecskemétre legtöbbször szegényen vagy csak szerény vagyonnal betelepedő armalisták messzemenően kihasználták a feudális kiváltságok visszaállításáért és megőrzéséért indított országos folyamatokat, és néhány évtized alatt vagyonokat tudtak felhalmozni, miközben a paraszti rétegek széles körei adósodtak el. A nemesek vagyonszerzésének legfőbb forrásai a konjunktúrák kihasználásán, a gyakran körültekintő gazdálkodáson túlmenően különféle adók fizetésének megtagadása, az előfogatolás, a beszállásolás alóli kibúvás és a városi közigazgatásban szerzett aránytalanul nagy befolyás volt, amely révén különféle előnyöket tudtak maguk és rokonságuk számára biztosítani.

361 3. Parasztság A mezővárosi parasztság az ország egyes részein más és más alapokból kiindulva folytatta harcát régi jogainak megőrzése végett, vagy a jobbágyi sorból való kiemelkedésért. Kecskemét a reformkor első nagy eredményeinek hatására a teljes megváltakozást és a szabad királyi városi jog megszerzését tűzte ki célul.

3 2 Ha ezt nem is tudta ténylegesen elérni, a nemesi vármegye gyámkodását, az úriszék jelenlétét nem is tudta felszámolni, a megváltakozás fejében fizetett hatalmas összeg kiadása nem volt teljesen hiába való, mert döntő többségében paraszti lakosai számára így tudta elérhetővé tenni megélhetésük legfőbb forrását, a földet. Csak így tudta megnyugtató módon biztosítani, hogy polgárai mentesüljenek a falusi jobbágyságra nehezülő terhektől és megaláztatásoktól. Csak így vált lehetővé, hogy legalább a lakosság egy része bekapcsolódhasson az árutermelés és pénzgazdálkodás korszerű intézményrendszerébe. (