Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 2. Nemesség

ságok által a nemesi jogok gyakorlatába rövid úton tették magokat, hogy elődeik is városunkban nemesi szabadsággal éltek. Ilyenek Barmos Károly, Kozma testvérek stb. . . .Különösen ez utóbbiaknak elődei köztudomány szerént görög Macedóniából származnak. . . Kéntelen e Választott Közönség felszólalni, mint gyanús nemesek ellen, aki huzamosabb idő óta minden köztehertől kivonták magukat..." A nyomaték kedvéért még hozzáfűzték, ha a tanács a kért intézkedéseket nem tenné meg, kénytelenek lesznek a kancelláriához fordulni. A tanács, amelynek tagjai között jelentős számban voltak nemesek, felháborodással fogadta az átiratot: „. . .a Választott Közönség részéről méltatlanul rágalmaztatván e tanács hanyagság vétkével. .." állították, és kiemelték az e téren elért állítólagos sikereket: „. . .Már eddig, is azon eredménye keletkezett, hogy több álarcos nemes, milyenek voltak Ország Sándor, Árva János, Szarka Sámuel, az adózók sorába visszaállítattak, s Barmos Károly ellen is épp e tanács feladására a vizsgálat a tek. megye részéről elrendelve, de mind az ideig befejezetlenül van. . ."

357 Tehát a nagyobbrészt nemesekből álló tanács és a nemesi megye között az aktatologatás több mint hatvan éven át minden kézelfogható eredmény nélkül folyt. Érthető, hogy még 1848. március 15-én is a magisztrátus a választott közönség újabb benyújtott panaszára a gyanús nemességgel rendelkező személyek ügyét volt kénytelen tárgyalni. Ennek a végeláthatatlan folyamatnak az 1848-as polgári forradalom vetett véget, eltörölve a mezővárosi nemesek jogilag sohasam létező kiváltságait is, gátat vetett sorozatos jogsértéseinek és önzésének. Néhány család a possesionátus, a birtokos nemes számára kijáró jogokat követelte maga számára. A Sárközyek, a Ladányiak a Herpayak és a balásfalvi Kiss-család akart élni e jogával. Különösen a Sárközyekkel gyűlt meg a baja a tanácsnak.

358 Utalnunk kell még a félnemesekre (az un. agilisekre), akik cívis gazdák voltak, de nemesi családba házasodva kívánták gyakorolni földesúri jogaikat.

359 Kellően hangsúlyoznunk kell, hogy a nemesek megismétlődő törekvései ellenére Kecskemét eredményesebben tudott szembeszállni velük, mint a legtöbb mezőváros. Ezt több tényező együttes hatása tette lehetővé. A város azon eltökéltségén túl, hogy mindenképpen megőrzi kivívott jogait, számottevő segítséget jelentett legnagyobb földesurának, Kohárynak, majd leszármazottainak támogatása. Kétségtelenül közrejátszott az is, hogy az itt élő nemesek egyetlen alkalommal sem tudtak egységesen fellépni, mivel közöttük is számottevő feszültség, sőt ellentét húzódott. A város vezetésében tartósan helyet kapott, műveltebb és távolabbra is tekintő nemesek a pillanatnyi és csekély előny érdekében nem voltak hajlandók feláldozni a hosszabb távon is bőségesebb anyagi és erkölcsi hasznot hozó megala-