Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

BEVEZETŐ

ról fentmaradt nyilvántartás, majd a későbbi évtizedekben elvégzett országos összeírások nyújtanak egyre megbízhatóbb adatsorokat. 6 A jelen feldolgozás záró része annak a próbálkozásnak, amely azt a célt tűzte ki feladatául, hogy az 1700-1850 közötti időszak legfontosabb gazdasági és társadalmi változásait négy részletes elemzés révén feltárja. A XVIII. század elején a magyarországi adózáson belül számottevő változás ment végbe. A portális adóztatásról áttértek a dicális adókivetésre.

17 Tekintettel arra, hogy az újabb adónyilvántartások a jobbágy minden jelentősebb értékére kiterjedtek, lehetővé tették egyegy közösség termelőerőinek és vagyoni rétegződésének elemzését. Kecskeméten az első ilyen részletes, a vagyoni állapotokat viszonylag jól tükröző összeírás 1707-ből maradt fenn. Ennek birtokában tudjuk igazán felmérni, a török kiűzése és a szabadságharc lezárása után milyen anyagi alapról indulhatott meg az újjáépítés, milyen eltérések voltak az egyes tájegységek, régiók között. Az elemzésre kiválasztott második időpont 1757 volt. Erre azért esett a választás, mivel ekkorra mélyült el igazán az a gazdasági és társadalmi válság, melyet a jászkunok megváltakozása idézett elő, de még sokoldalúbban érzékeltethető, milyen is volt a külterjes, rideg állattartáson alapuló gazdálkodás, illetve az erre épülő társadalom.

1 A harmadik időpont az 1780-as év. Ez azért látszott alkalmasnak elemzésre, mivel ennek adataival fel lehetett tárni a József-kori reformok és a francia forradalmat követő háborúkat megelőző állapotokat, érzékeltetni lehetett, milyen társadalmi és gazdasági feszültségek jelentkeztek a mezővárosi fejlődésben.

20 Bár az 1847-ig tartó hét évtized a többi intervallumhoz képest hosszúnak tűnik, de gondolnunk kell arra, hogy 1828-ban készült egy országos összeírás, és ezt már elég sokrétűen feldolgozták, így feltétlenül segíthet a közbeeső folyamat biztonságosabb kezelésében, elemzésében. 1 Az 1847-es év kiválasztását a polgári forradalom és a szabadságharc kellően indokolja. Részben lehetővé teszi, hogy érzékeltessük: milyen eredményekkel, esetenként félmegoldásokkal járt a reformkor, illetve komoly támpontot nyújt a szabadságharc gazdasági hátterének, a tömegek megnyilatkozásának jobb megértéséhez, valószerűbb bemutatásához. Miként az előző három elemzésnél, itt is mód van arra, hogy a rendi tagozódást is érzékeltessük, a nemesség anyagi helyzetének változásait, politikai és gazdasági törekvéseit nyomon követhessük.

22 Ezúttal is az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a vagyoni rétegződés változásait rögzíteni lehessen, és így — az előző három feldolgozással együtt — egy másfél évszázados folyamat megrajzolhatóvá