Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

III. IPAR - 3. Régi és új mesterségek

megkezdéséhez a várostól 2000 ft. támogatást kért 1835-ben. b Mivel az anyagi igények miatt terve meghiúsult, a városban csak 1841-ben kezdte el működését az első nyomda, amelyet tulajdonosa, Szilády Károly hamarosan országos hírűvé tett.

277 A népi ipar, bár egyre szűkebb területre szorult vissza, a század derekán még igen jelentős a lakosság szükségletének kielégítésében. Mind a termelésben, mind a háztartásban egész sor használati tárgyat még mindig házilag készítettek és javítottak. Az élelmiszerek alapanyagainak nagy hányadát nemcsak a kisebb-nagyobb gazdaságokban termelték meg, hanem ott is dolgozták fel. Tekintettel arra, hogy a városi lakosság létszáma ezekben az évtizedekben a korábbiaknál lényegesen nagyobb ütemben növekedett, ezek élelmiszerekkel való ellátása a háziipar számára is komoly lehetőséget jelentett. A paraszti árutermelés számára ily módon tartós és méreteiben rohamosan növekvő új piac volt ez. Bár az alapvető élelmiszereket, gabonát, lisztet, élő baromfit, bort stb. feldolgozatlanul, vagy félig feldolgozott állapotban szállították a pesti piacra, a mindinkább differenciálódó igényeknek megfelelően egyre több készárut is elő tudott állítani a paraszti háztartás. Ezekben az évtizedekben sertéshúst, különféle hústermékeket, zsiradékot, kenyeret, többféle tejterméket, aszalt gyümölcsöt stb. tekintélyes mennyiségben szekereztek fel Pestre a még mindig reménytelenül rossz úton. A helyi piacra ugyancsak kellő mennyiségben jutott ezekből a háziasszonyok által készített termékekből. A népi iparral kapcsolatos rövid felsorolás távolról sem teljes, hisz elsődlegesen azokra a területekre utaltunk, amelyek az árutermeléssel valamilyen formában kapcsolatban állottak. Részben már a népi gyógyászat és a néprajz területére tartozna a házi gyógyszertárak feltöltésének módja, a ruházkodással és a táplálkozással kapcsolatos tevékenység egész sora. A háziiparral éppenhogy csak határos, de mindenképp az ipari tevékenységhez kapcsolódik néhány olyan munka, amelyet már régtől fogva űztek ezen a vidéken is. Ezek közül a gubacs és a makk gyűjtését kell kiemelni.

278 Nem kevésbé jelentős volt a széksó söprése is. Ha a város életében érthetően nem is lehetett igazán jelentős e tevékenység, súlyát nemcsak az érzékelteti, hogy a pusztabíró rendszeres kötelességei között rögzítették a seprés utáni dézsma beszedését, hanem az is, hogy csak Bugacon 1844-ben 400 ft-ért vették bérbe a széksó seprésének jogát.

279 Röviden célszerű még utalni egy olyan kézművességre, amely egyre inkább közérdeklődésre tarthatott számot. A vízben szegény tájon a kutak készítése mind a lakosság számának növekedése, mind a fokozatosan belterjesebbé váló állattartás miatt, a tűzvédelem meg-